Halálos útra tévedt a hazai borgazdaság

2009. szeptember 30., szerda, 06:25 • Utolsó frissítés: 2009. szeptember 30., szerda, 17:44
Szerző: hvg.hu

Címkék: bor; borászat; magyar bor; borpiac; borgazdaság;

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#7)

A magyar borágazatot alaposan megviseli a pénzügyi világválság. A bor ugyanis abba a kategóriába tartozik, amelyikről fájó szívvel ugyan, de viszonylag könnyen lemondanak a fogyasztók. A visszaesés miatt egyre nehezebben finanszírozhatók a beruházási hitelek. A kieséseket a termelési költségek, elsősorban a szőlő felvásárlási árának mérséklésével igyekeznek csökkenteni a pincészetek, ami viszont kilátástalan helyzetbe hozza a szőlőtermelőket. Az ágazat eddigi lassú, fokozatos leépülése sebességet válthat.

Key Account Sales Specialist

Álláshirdetés

„A kétliteres pet-palackban forgalmazott borokból a nagy áruházláncokban hihetetlen mennyiség fogy. Ez adja a teljes forgalom felét. Az 500 ezer hektoliteres import javarésze az alsó kategóriába tartozik. Az elsősorban nagyvállalkozások által lebonyolított import hatalmas konkurenciát támaszt éppen a legnagyobb forgási sebességű és legnagyobb mennyiséget képviselő árkategóriában” – fejtette ki Sidlovits Diána, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakmai referense. Szerinte ezért Magyarországon egyáltalán nem lehet túltermelésről beszélni, itt finanszírozási válság van. Az alacsonyan tartott szőlőfelvásárlási árakkal és az importboron szerzett árelőnnyel a borászatok árrése nem csökkent ugyan, de az így megnyert forrásokat többnyire kénytelenek korábbi beruházásaik hitelfinanszírozására fordítani, s így a hasznot végül is a bankok meg a faktorházak nyelik le.

Uniós pénzek

Magyarország szőlő- és borágazata 2009-ben – az eredeti javaslatban szereplő 12,4 helyett – 16,8 millió euró, 2010-től 23 millió euró, 2012-től 2015-ig 29 millió euró támogatást használhat fel. A 2007-es tervezet szerint Magyarország 2015-ben csak 16,6 millió euró támogatást kapott volna. Ezzel a magyar szőlő- és borágazat fajlagos támogatottsága az új tagországok között a legmagasabb, amellyel megelőzzük Ausztriát és Portugáliát is. Ezt a pénzt marketingre ugyan kevéssé, de technológia fejlesztésre és fajtaösszetétel-átalakításra fel lehet használni.

Sidlovits Diána szerint ahhoz, hogy a helyzet javuljon, a piaci szabályozáson kellene változtatni annak érdekében, hogy a termelők és a kereskedők közötti viszony harmonikusabbá váljon. Francia példára preferálni kellene a termelői csoportokat, amelyek nagyobb piaci erőt tudnának felmutatni, s a beruházásokat is ésszerűsíthetnék. Ehhez azonban az agrárrendtartási törvényen kellene módosítani, s erre pillanatnyilag nincs remény.

A magyar borpiac ránézésre egyensúlyban van, hiszen (eltekintve a legutóbbi időszak anomáliáitól) amit megtermelünk, javarészt meg is isszuk, s amennyit exportálunk, nagyjából annyit is importálunk. A helyzet azonban korántsem rózsás. A szőlő termőterülete ugyanis folyamatosan csökken. Az uniós megállapodás szerint 100 ezer hektáron termeszthetnénk szőlőt, de pillanatnyilag csak 69 ezer hektárunk van, s ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor hamarosan Ausztria mögé szorulunk, ahol jelenleg 52 ezer hektár szőlőt művelnek, de a termőterület gyorsan nő.

Hová lesz az évszázad évjárata? » « vissza az első oldalra

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#7)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

Az első lépés Európában (x)

A CBTC (China Brand Trade Center) a közép-kelet-európai vállalkozások és Kína felé nyitó cégek elsőszámú üzleti platformja.

7 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2009. október 3., 22:16

bocs

Elég szomorú , hogy egyszerűen az emberi gabzsiság tönkre teszi az ágazatot.

2009. október 2., 21:41

shlomo

Óriási probléma, hogy a régi EU tagállamok agrártermelői 2014-ig sokkal magasabb támogatást kapnak, mint a magyarok, így a nyitott ,egységes piacon hatalmas versenyelőnyük van. Ez nem csak a bornál gond, a tej és a húsipar is romokban hever az EU csatlakozás óta. A vágóhidak is pl. Dániából importálják a sertést. Ez az oka, hogy ma jobban megéri Olaszországból behozni a készbort, mint itthon megtermelni. Azt is meg kell jegyezni, hogy ez a probléma főleg az asztali kategóriát érinti. Az olaszok egyébként nagyüzemi körülmények között, síkvidéken termelik a szőlőt, ahol jól lehet gépesíteni, így sokkal gazdaságosabban tudnak termelni, mint a mi nagy élőmunkaigényű, apró hegyoldali szőlőbirtokaink.

2009. október 1., 10:17

calculus

#4 - számolgató Elszámoltad. Van áthúzódó készlet 2,2 mio hl Van 3,5 mio hl termelés Van 0,75 mio hl export Van 3,0 mio hl hazai fogyazstás Az idei friss készelt így 3,5 + 0,75 = 4,25 mio hl Ha az exportot levonjuk, akkor marad 3,5 mio hl Ebből a fogyaszást levonjuk marad 0,5 mio hl. Azaz csak 0,25 millió hl-t szabadna importálni az éves egyensúlyhoz. De az export növekedése miatt van 0,5 mio hl újonnan keletkezett felesleg a piacon. Ezzel nőni fog az eladatlan 2,2 millió hektós meglévő készlet. Ennek nagyrésze mellesleg régi, eladhatatlan rossz minőségű tétel az egykori nagygaudaságokból.

2009. szeptember 30., 22:14

számolgató

A cikknek csak az első bekezdését olvastam. Ugyanis egy kis matematika /cikkbeli adatokkal/: - éves hazai termelés: 3,5 millió hektoliter - export: 0,75 millió hektoliter, marad itthon 2,75 millió hektoliter - éves hazai fogyasztás: 3 millió hektoliter - átlagos áthúzódó készlet: 2,2 millió hektoliter Ezekből az adatokból igen brutális, 2-2,5 millió hektoliteres import következne. Amiből következően - az éves hazai 3,5 millió hektoliter tükrében - legkésőbb két éven belül mindenhol bornak kellene lenni. Ezek után felesleges a borászok keserveit elolvasni, valószínűleg a pincékben lévő "hatalmas" mennyiség a szokásos módon csak a szüret végéig "található". Ha valamit elszámoltam, akkor elnézést kérek.

2009. szeptember 30., 17:12

voigt erzsébet

Sajnos a bor a szőlőnél kezdődik. És a szőlőt nem vásárolják fel, eladhatatlan. Egy harmad hektáron 100.000 Ft veszteség, ha az ember a munkáját csak hobinak titulálja. Minőségi fehér borszőlőt nem lehet eladni. És akkor látja az ember a tőkén a szép, jóminőségű szőlőt, amiből tényleg kiváló minőségű bort lehetne készíteni. Hogy legyen az embernek kedve dolgozni ? Majd olyan emberek kezébe fog kerülni a szőlő, akik egyáltalán nem dolgoztak meg érte.

További 2 hozzászólás megtekintése »