Oszkó: ha az állam nem mohó, adócsökkentés is lehet

Magyarország versenyelőnyt kovácsolhat abból, hogy a válság után sok más országgal ellentétben nem küzd majd adóemelési kényszerrel. Egyre több megbízható előrejelzés szerint jövőre a gazdaság lassan megindul felfelé, így az épp hatalmon lévő kormánynak csak arra kellene törekednie, hogy a keletkező pluszbevételeket adócsökkentésre fordítsa – véli Oszkó Péter. A pénzügyminiszterrel egyebek mellett az adórendszer átalakításáról és a várható adótrendekről beszélgettünk.

O.P.: Rosszabba nem! Itt azért kisebb az szja-csökkenés mértéke, mert ebben a jövedelemsávban pillanatnyilag alig van szja-terhelés. Nyilván mindenki a jelenlegi helyzetéhez viszonyítja a későbbi változásokat, de azért tegyük tisztába: közel a minimálbérig jelenleg nincs szja-terhelés, és a minimálbér duplájáig is nagyon alacsony. Egyértelműnek látszik, hogy ott kell és ott lehet a terheket csökkenteni, ahol indokolatlanul magasak. Ilyen az átlagbérnél van, ahol 71 százalékos a marginális adóék. Ezt kellett lényegesen leszorítani, aminek eredményeképpen jövőre itt 52 százalék lesz a teher.

hvg.hu: Az eva és az ekho sokat kritizált adónemek voltak az utóbbi időben. Mi a szándék velük? Tervezik-e megszüntetni belátható időn belül?

O.P.: Mi már nem. Egy olyan helyzetet tudunk előkészíteni, ahol a speciális státusú és az általános szabályok szerint adózók terhelése egyre inkább közelít egymáshoz, és lehetőleg úgy, hogy az általános szja-terhelés minél nagyobb arányban csökken. Ha ez a kettő kellően közel került egymáshoz, akkor a speciális rendszerek egyébként is értelmüket veszthetik. Tehát ahhoz, hogy ezek az adónemek kivezethetőek legyenek, az általános adóterhelésen is változtatni kell.

© Stiller Ákos

O.P.: Ez a gazdasági növekedéstől függ. Ha a jelenlegi költségvetési költési szinten marad az ország, és a nominális GDP szintje visszaáll, akkor egyik napról a másikra meg lehetne szüntetni az iparűzési adót. A gazdasági növekedés eredményeként az szja-ban és a társasági adóban – tehát a hagyományos adónemekben – jön létre ez a pluszbevétel. Ezt kell visszaosztani az önkormányzatokhoz, hogy kivezethető legyen az iparűzési adó. Itt az a kérdés, hogy a GDP-növekedés mikor fogja megteremteni azt a pluszbevételt, amiből ezt meg lehet oldani, és lesz-e olyan fegyelmezett a hatalmon lévő kormány, hogy az így keletkező pluszbevételt adócsökkentésre fordítsa.

hvg.hu: Nagy vita alakult ki a vagyonadó körül is, ami az egyik eleme az IMF-szerződésnek. A vagyonadó gerince az ingatlanadó lenne, erről viszont többen úgy vélekednek, hogy a bevezethetőségének nincsenek meg a feltételei. Mit gondol erről?

O.P.: Nem értem, hogy miért mondják szakmai szervezetek és szakértők főleg az ingatlanadóval kapcsolatban, hogy nincs meg a bevezetés feltétele. Az APEH-nál van ilyen rendszer: a vagyonátruházási illetéket jelenleg is forgalmi érték alapján kell beszedni. Az illetékfizetésre köteles fél bejelenti, az adóhatóság pedig a saját adatbázisában ellenőrzi, hogy a bejelentett forgalmi érték a valós forgalmi érték-e. Tehát létezik egy olyan adó, amit forgalmi érték alapján kell befizetni és létezik egy olyan rendszer, amellyel ezt ellenőrzi az adóhatóság. Igaz, az ingatlanadó esetében nagyobb számú ingatlan adóztatása történik majd, ezért a rendszert csiszolni és pontosítani kell még a következő fél évben, és alkalmassá kell tenni a vagyonadóztatás végrehajtására, megalapozására.

hvg.hu: A parlamenti ellenzékben olyan vélemények is megjelentek, hogy kormányváltás esetén eltörölnék a vagyonadót. De ha ez része az IMF-szerződésnek, akkor ez nem köti az országot?

O.P.: Még a vagyonadó elfogadása előtt született egy értékelés Magyarországról, amelyben a vagyonadó körül kialakult politikai perpatvart külön kiemelték. Tehát önmagában az, hogy ekkora vita kerekedett belőle és ilyen bizonytalanság volt a vagyonadó körül, negatív értékelési szemponttá vált. Érdekes, hogy ez az adó annak ellenére okozott ekkora vitát, hogy a jelenleg elfogadott változat csak néhány százezer embert érint, akiknek a nagy része nagyobb szja-csökkentést kapna, mint amennyi vagyonadót fizetnie kellene. Aki pedig inaktív, felfüggesztést, illetve teljes mentességet is kérhet. Ez tehát igazából a felső tízezer adója. Szerencsére, ha sokat beszélünk róla, azt is elérjük, hogy mire a vagyonadó újra kampánytémává válik, addigra a lakosság alaposan megismeri minden apró részletét, s így talán nehezebben lehet majd féligazságokat mondani róla. Most, hogy a parlament elfogadta és a köztársasági elnök kihirdette, nagy érdeklődéssel várom, hogy mi lesz a vagyonadó sorsa. Szakmai, gazdasági szempontból egyértelműen az lenne a kívánatos, ha megmaradna. Így sokkal versenyképesebb és igazságosabb adórendszert lehetne kialakítani, de hogy a politika mit hoz, az sosem volt az én szakterületem.

Szabó Zsuzsanna