Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A jegybank elnöke szerint a hitelezési feltételek szigorítása - ahogy azt az MNB javasolta - rövid távon 0,1-0,2 százalékkal mérsékelheti a gazdasági növekedést, hosszabb távon azonban éppen hogy ösztönözheti azt.
|
Abból, hogy olyan emberek kapnak hitelt, akik nem tudják visszafizetni, nem lesz gazdasági növekedés - mondta Simor András az m1 Az este című műsorában szerdán. Magyarázata szerint az intézkedések hosszabb távon segíthetik a jegybanki kamat csökkentését és a folyó fizetési mérleg kiegyensúlyozását, ezzel szolgálnák a fellendülést.
Simor szerint a lakosság Magyarországon túlzottan eladósodott, ezt mutatja, hogy az eurózóna országaiban az emberek jövedelmük 11 százalékát fordítják törlesztésre, míg Magyarországon 13 százalékát, pedig az alacsonyabb jövedelmű országokban az erre fordítható jövedelem aránya is alacsonyabb.
Tudomásul kell venni, hogy hitelt azok kaphatnak, akik biztonsággal vissza is tudják fizetni azt. A hitelezés nem a szociális rendszer része, az állam azonban támogathatja az arra rászorulókat alacsony kamatozású hitellel - mondta a jegybankelnök arra a felvetésre, hogy javaslatuk alapján a minimálbérrel rendelkezők alig juthatnak majd hitelhez.
Simor biztos abban, hogy a jegybankok közötti együttműködés révén megakadályozható, hogy a javasolt magyar szabályozást ki lehessen kerülni külföldi hitelfelvétellel. "Egy-egy esetben előfordulhat ilyen eset, de azt biztosan meg tudjuk akadályozni, hogy ez tömeges jelenséggé váljon" - mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Simor András, az MNB elnöke a napokban jelentette be, hogy a devizahitelezés kockázatait érdemben csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál.
A javasolt szabályozás szigorú jövedelem-feltételeket írna elő a hitelfelvevőknek, és a forint hiteleknél lazább, a devizahiteleknél súlyosabb fedezeti követelményeket állapítana meg. A gépjárművásárlásokhoz kapcsolódó hiteleknél 5 évben maximálná a futamidőt.
A kormány egyelőre vizsgálja a javaslatot, és nem nyilvánított véleményt róla a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete sem, banki és pénzügyi körökből azonban többen elutasítóan fogadták a szabályozási elképzelést. Így nyilvánult meg Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke is.
Kinyomtatom
Elküldöm
+0.53%
-1.25%