Egy éves a magyar válság: nyomorúságos születésnap

2009. október 14., szerda, 06:17 • Utolsó frissítés: 2009. október 14., szerda, 08:01
Szerző: hvg.hu

Címkék: válság; válságkezelés; magyar gazdaság;

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#18)

Nagyjából egy éve, tavaly október közepén mindenki számára világossá vált, hogy az elhalasztott gazdasági és társadalmi reformok, a magyar gazdaság emiatt csökkenő versenyképessége és a trükkös amerikai bankárok nagy bajt zúdítottak ránk. Csak nagyon keservesen találtunk kiutat, amin ráadásul még nem is mentünk végig. Most a hátunk mögé nézünk.

Key Account Sales Specialist

Álláshirdetés

Egy gazdasági válság kezdőnapját éppen olyan nehéz megmondani, mint egy vihar kitörésének időpontját. Gyülekeznek a sötét fellegek, egyre erősebb a szél, lecsap az első villám, aztán már ömlik az eső is. Mindennek tanúi lehettünk a magyar gazdaságban is, hiszen baljós előjelekben nem volt hiány. Amikor 2008 március 16-án az egyik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Bear Stearns a JP Morgan Chase karjaiba hanyatlott, mert az ingatlanpiaci ügyletei miatti tőkeveszteségét képtelen volt rendezni, már biztosra lehetett venni, hogy a pénzpiacokra megérkezett a krízis. Akkor azonban még nem volt világos, hogy milyen súlyos következményekkel jár majd az úgynevezett subprime, azaz nem elsőrendű pénzpiaci válság a világgazdaságra. Akkor még Európában és Magyarországon is úgy gondolták, hogy e válság tovagyűrűző hatásai átérnek ugyan majd az óceánon, de a hatásuk csekély lesz az európai gazdaságokra. Ez a vélemény egészen addig tartotta magát, míg a Lehman Brothers, az amerikai és nemzetközi pénzvilág addig megingathatatlannak tartott oszlopa szeptember közepén csődöt jelentett, s az amerikai kormányzat hagyta bedőlni. De még ezt követően is az volt a vélekedés az európai és a magyar bankárok körében, hogy elsősorban másodlagos hatásokkal kell csak számolni.

A Bear Stearns székháza a New York-i Madison
Avenue-n. Sötétség borult rá

Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára szeptember végén például még arról beszélt, hogy a magyar hitelezési gyakorlat alapvetően különbözik az amerikaitól és az angoltól, de már a potenciális veszélyekre is felhívta a figyelmet. Míg náluk a hitel értéke 10-20 százalékkal meghaladhatja a lakásét, Magyarországon a hitel/fedezet arány jellemzően 70 százalék. Továbbá Európában elképzelhetetlenek olyan tőkeáttételek, mint a csődbe ment amerikai befektetési bankoknál tapasztalható volt. A pénzügyi válság közvetlen hatása a magyar gazdaságra és bankrendszerre elenyésző. Magyarország azonban ezer szállal kapcsolódik a világgazdasághoz, így, ha annak növekedése a súlyos pénzügyi zavarok miatt lelassul, piacaink miatt mi is azonnal megérezzük. Mivel a magyar pénzügyi szektor forrásainak jelentős része külföldről, a bankközi piacról származik, a külföldi szerepvállalás elengedhetetlen a fedezeti műveletek végrehajtásához is. A válság következtében azonban a bankok közötti bizalom szétfoszlott, a piac likviditása a súlyos veszteségek következtében rendkívül beszűkült, s ennek már komoly következményei vannak: a bankok nehezebben és drágábban jutnak hozzá a növekedésükhöz szükséges pénzügyi forrásokhoz – fogalmazott Nyers Rezső.

Nem sokkal később, egész pontosan október 10-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarországot is elérte a válság. A hónap végére az is nyilvánvalóvá vált, hogy hazánk képtelen a piacról finanszírozni magát, s kénytelen a nemzetközi pénzügyi szervezetektől hitelt kérni az államcsőd megakadályozása érdekében.

Demján jóslata és a forintárfolyam-pánik »

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#18)

Az első lépés Európában (x)

A CBTC (China Brand Trade Center) a közép-kelet-európai vállalkozások és Kína felé nyitó cégek elsőszámú üzleti platformja.

18 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2011. május 2., 17:57

Zoltán, Károly

"Bajnai kétségtelenül eredményesen dolgozott, hiszen az államháztartási hiányt 3,8 százalékon tartotta." Kedves HVG ! Ezzel a mondattal valami nem stimmel.

2009. október 18., 00:18

shlomo

A magyar gazdaság visszaesének fő oka az exportpiacaink összeomlása. Sajnos a magyar GDP-ben nagyon nagy szeletet képvisel a beruházási javak ( pl. autók) előállítása, márpedig mikor recesszióval rémisztgetik az embereket, ezek vásárlását halasztják el leginkább. Ilyen értelemben a beruházási javak közé tartoznak a lakossági invesztíciók is,pl. az autók, műszaki cikkek is, ezekre ugyanúgy jellemző a gyorsulási elv ,mint pl. az esztergagépek piacára. 5 %-os recesszió esetén akár 90 %-al is visszaeshet a piacuk, míg 5% növekedés akár 200 %-al is növelheti az eladásaikat. Mindezt fokozza a költségvetési kiigazítási kényszer, és a magasan tartott kamatszint.Ezek tovább csökkentik a keresletet és a vásárlási hajlandóságot. Ezzel pont szembe megyünk a világgal és a józan ésszel, de hát a gyurcsányi évek tékozlásának most isszuk meg a levét , kényszerpályán mozog az ország.

2009. október 14., 22:43

marinéni

Kedves shlomo! Ha jól értem véleményed, lopni kell annyit, amennyit csak lehet. Hiszen magam is, belekotyogtam nagyok dolgába :-). Így két választás között, amikor persze csak locsoghatok, hiszen választott képviselőim fikáznak, mint a csörcsilla, meg mint Te :-). Vagy inkább ez a helyes emósön? :-( Akkor most be lesz vezetve a diktatúra? Mert a csörcsilla, meg Te kitaláltátok, hogy a demokrácia milyen uncsi? Mielőtt lejár az 5 perc befejezem. Csak hogy ne vesszen demokráciába vetett ingatag hited. Szintén csörcsilla mondta. Demokrácia? Nem jó. De nincs jobb. Marinéni mondja. Van demokráciánál és diktatúránál jobb is. Csak milyen érdekes, senkit sem érdekel. Senki sem mondja. Ezért nem is mondom. Nehogy már senki legyek :-) Szép álmokat shlomo. Jól alszol?

2009. október 14., 21:24

shlomo

Churchill idézetek között olvastam nemrég, hogy "a legjobb érv a demokrácia ellen :öt perc beszélgetés egy átlagos szavazópolgárral". Milyen okos ember volt ez a Winston, a HVG-s hozzászólásokat olvasva gyakran eszembe jut ez a zseniális kijelentése.

2009. október 14., 20:15

fabula

Egyezzünk meg: a világgazdasági válság Mo-i vendégsége lehet, hogy egy éves, a válság Magyarországon lassan két évtizedes. Legfeljebb a mértéke és minősége hullámzik.

További 13 hozzászólás megtekintése »