Abszolút transzpaerncia: szinte minden kereső norvég vagyona nyilvános

Ez az, amire a kíváncsi szomszédok várnak Norvégia-szerte: a hivatalos adóhivatali lista közzététele a norvégok – csaknem minden norvég kereső – jövedelméről és vagyonáról.

A 4,8 millió lakosú skandináv országban ugyanis törvény írja elő a teljes átláthatóságot: a 2008 évi skatteliste októberben került nyilvánosságra és a média nem is késett a csemegézéssel. Mindenki megtalálható rajta: a nyugati fjordok halásza, az északi rénszarvastenyésztő és még annak a bizottságnak a tagjai is, amely a Nobel-békedíjat – idén - Barack Obama amerikai elnöknek ítélte.

Az ország leggazdagabb embere Johan Henrik Andresen dohányipari mogul: 11,1 milliárd korona, azaz mintegy 2 milliárd dollár (356 milliárd forint) vagyonának értéke. A Dagbladet című lap szerint ezzel megelőzte Kjell Inge Roekke nagyiparost.

Norvégia leggazdagabb asszonya Tone Bjoerseth-Anderson, aki a maga 594 millió koronájával 24 férfi után az első hölgy a listán. Liv Ullmann, a világhírű filmszínésznő és rendező viszont „csak” 13,7 millió koronás szerény vagyonnal rendelkezik.

A királyi család tagjai nem szerepelnek a listán, egyszerű okból: ők nem fizetnek adót. Ugyancsak nem szerepelnek a skatteliste nevei között azok, akiknél az anyagi helyzet vagy egyszerűen a név közzététele biztonsági megfontolásokból nem kívánatos – és a hajléktalanok sem.

A média a legkülönbözőbb szempontok szerint dolgozta fel a rengeteg adatot. Az NRK online portál a leghíresebb norvég párokat szedte sorba – celeb-párbajok címen. Az Aftenposten a neveket vizsgálta „Milyen gazdag az ön neve?” cím alatt: kiderítette, hogy a férfiak közül a Terje nevűek büszkélkedhetnek a legtöbb jövedelemmel, a nők közül azok, akik a Marit névre hallgatnak.

Az európai országok zömében egészen másként tekintenek ezekre a jobbára magánügynek tekintett adatokra. Spanyolországban a kormány a napokban először tett közzé hivatalos adatokat tagjainak vagyoni helyzetéről, de a magánemberek esetében nem nyilvánosak a jövedelmek és vagyonok.

Christine Ingebritsen, a washingtoni egyetem skandináv gazdasággal foglalkozó katedrájának professzora szerint a norvég adólista a skandináv egalitarianizmus hosszú idő alatt kialakult hagyományát illusztrálja. „Az állampolgár így bizonyíthatja a közösség számára, hogy jogosan szerezte vagyonát”.

De még az egalitárius Norvégiában is sok ellenfele van a skatteliste hagyományának. A Synovate közvélemény-kutató intézet 2007-es felmérése szerint a norvégok 32 százaléka híve csak ennek a gyakorlatnak – 46 százalékuk viszont ellenzi.