EU-prognózis: jövőre megállhat a GDP csökkenése Magyarországon

Jövőre éves szinten már csak fél százalékos gazdasági csökkenés várható Magyarországon, 2011-ben pedig a növekedés 3,1 százalékos lehet az Európai Bizottság kedden kiadott legfrissebb előrejelzése szerint.

Az államháztartási hiány a prognózis szerint az idén és jövőre valamivel 4 százalék fölött alakul a GDP-hez képest, messze az uniós átlag (6,9, illetve 7,5 százalék) alatt. A brüsszeli bizottság szerint "a hathatós kiigazítási intézkedések segítettek csökkenteni a gazdaság sérülékenységét" Magyarországon. A munkanélküliségi arányt az idén 10,5, jövőre 11,3 százalékra jósolja a bizottság, míg az inflációt ez évben 4,3, jövőre 4 százalékosra. Tavaszi előrejelzésében jövőre 11,2 százalékos munkanélküliséget, illetve 4,1 százalékos inflációt jósolt a bizottság.

A Magyarországról szóló rövid elemzés emlékeztetett, hogy a gazdaság törékeny helyzetben volt, amikor tavaly év végén kirobbant a nemzetközi pénzügyi válság. Leszögezte, hogy tavaly a kormány – az EU, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank középtávú pénzügyi támogatásával együtt – folytatta a pénzügyi konszolidációs folyamatot, számos szerkezeti és átmeneti kiadáscsökkentési intézkedést tett. Idén 6,5 százalékos gazdasági visszaesést jósol Brüsszel, jóval nagyobbat, mint tavasszal.

A bizottság szerint a pénzügyi piaci feltételek a jelenleg vizsgált időtávban (2009-2011) várhatóan lassú, de folyamatos javulást mutatnak majd. A csökkenő reálbérek és a foglalkoztatásra vonatkozó növekvő bizonytalanság miatt a háztartások kiadásai a jövőre lezáródó hároméves időszakban összesen mintegy 10 százalékkal csökkennek. Az import csökkenése meghaladja az exportét, így a kivitel nettó értelemben pozitív hatást tesz a gazdasági növekedésre. A folyó fizetési mérleget illetően ugyanakkor Brüsszel nem számít további javulásra jövőre. A prognózis azt is megjegyezte, hogy a részben uniós finanszírozású infrastrukturális beruházások haladása várhatóan pozitív kivételt jelent a finanszírozási nehézségekkel és alacsony kapacitáskihasználással küzdő beruházási kilátások között.

Az előrejelzés szerint 2011-től a kedvező külső körülmények, a növekvő exportigény is hozzájárul a fellendüléshez Magyarországon. A háztartások fogyasztása és a beruházások szintén növekedésnek indulhatnak, javulhat a költséghatékonyság és a közvetlen külföldi tőkebefektetések helyzete is. A munkaerőpiac szerkezeti problémái azonban tartósnak bizonyulhatnak.

Az államháztartási bevételek csökkenését idén és jövőre valamelyest ellensúlyozzák a nyugdíj- és társadalombiztosítási reformok, valamint más takarékossági intézkedések, mint például a közszektorban a bérek befagyasztása.

Idén a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére sem emelkedik jelentősen az államháztartási deficit a tavalyi szintről – emelte ki Brüsszel elemzése –, ugyanakkor várhatóan valamelyest meghaladja a kormány 3,9 százalékos célkitűzését a tervezettnél kisebb adóbevételek miatt.

Jövőre a deficitet növelő tényező lehet az önkormányzatok előrejelzettnél nagyobb hiánya, a vártnál magasabb egészségügyi kiadások, továbbá Brüsszel egyelőre nem veszi figyelembe a MÁV-nak nyújtott állami támogatás tervezett csökkentését. Jövőre és az azt követő évben a bizottság szerint kockázatot jelenthet, hogy a néhány hiányt idén csökkentő tényező (például a bérbefagyasztás, oktatási és egészségügyi kiadások alacsonyabb szintje) nem fenntartható hosszabb távon, illetve az, hogy várhatóan mérséklődik vállalatok nyeresége is.

Az idén jelentősen nő a belső államadósság is az elemzés szerint, és jövőre, a GDP 79,8 százalékánál eléri csúcspontját. Azt követően azonban csökkenés várható ennek a mutatónak az esetében is – véli az elemzés.