Euróbevezetés: a több milliárd eurós költségről sem szabad megfeledkezni

Magyarországon az euróbevezetés költsége 2 és 5 milliárd euró között lehet majd, ezért is fontos, hogy a maastrichti kritériumokon túl több szó essen az átállás gyakorlati előkészítéséről is, különös tekintettel arra, hogy az ezek a költségek nem csak az államot, de a vállalati szférát is terhelik - figyelmeztetnek tanácsadók.

Az Ernst & Young és a Capgemini tanácsadócégek szerint az ERM II-ben már késő elkezdeni a felkészülést, az átállás sikertelensége pedig súlyos jogi és presztízs veszteségi kockázatokkal jár.

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok számára az eurózónához való csatlakozás nem választható, hanem jogi kötelezettség, hiszen a csatlakozási szerződés aláírásával ezek az országok az euró bevezetésére is kötelezettséget vállaltak – emlékeztetett Szűcs Tibor, az Ernst&Young tanácsadója. Így ennek csak az időpontja a kérdéses, amit jelenleg szakértők Magyarország esetében 2014-re prognosztizálnak.

Az előkészítés azonban az állami szféra mellett a pénzügyi szférában jelenti a legtöbb feladatot - és költséget -, amelyekre már jövőre meg kellene kezdeni a felkészülést - ismertette Szikszai Sándor, a Capgemini és Szűcs Tibor, az Ernst&Young tanácsadója sajtóbeszélgetésen.

Szűcs Tibor hangsúlyozta: a piac ugyan csak 2014-es euróbevezetéssel számol, de az eddigi tapasztalatok szerint az átállásra a gyakorlati felkészülés legalább 4-5 évet vesz igénybe. Figyelmeztetett arra is, hogy ez a folyamat nem egyszerű valutakonverzió, hanem a gazdaságra és a társadalomra is ható eseménye, amelyben nem lehet hibázni, vagy határidőt lekésni.

A bevezetés időpontját illetően Szűcs Tibor elmondta: a jelenlegi kormány elkötelezettséget mutat a bevezetés feltételeinek teljesítésére és eddig a gyakorlati felkészülés minimumát is teljesítette, megalakította például a nemzeti koordinációs bizottságot. Így - az elmúlt egy-két évvel szemben - nem távolodott a bevezetés várható időpontja. Kockázatot jelenthet azonban a 2010-es választás, illetve az új kormány programja, amely jelenleg ugyan még nem ismert, de feltehetően ugyan ezt a pályát követi majd.

Szikszai Sándor, a Capgemini cég tanácsadója a cégekre háruló jelentős feladatokra hívta fel a figyelmet. Az átállás a cégeknél is többletkapacitást igényel, amely gyakorlati, technikai, szabályozási, pénzforgalmi, informatikai fogyasztóvédelmi és kommunikációs feladatokból adódik - sorolta.

A bevezetés költségei legalább 5 éves időtávon hatnak a jövőbeni beruházásokra – tette hozzá – ezért az üzleti vezetőknek jó előre be kell illeszteniük ezeket a költségeket üzleti és stratégiai terveikbe. Példaként a német bankokat említette, amelyek minden fiókra 65 ezer német márka plusz költséggel számoltak.

A gyakorlati felkészülés feladatai közé sorolta a szervezeti háttér biztosítását, a nemzeti átállási terv megismerését, hatástanulmányok, euróstratégia tervezését, az erőforrások kalkulálását, illetve a válságtervek, teszttervek készítését. Kiemelte ugyanakkor, hogy az átállás előtti utolsó hat hónap már nem szólhat másról csak a tesztelésről, ami dupla munkát jelent, tekintettel a két valutanemre.

Az európai fizetőeszközre való átállás költségeivel kapcsolatban egyrészt Hollandia példáját említette, ahol az ország GDP-je 1 százalékát, mintegy 5 milliárd eurót kellet az átállásra költeni, másrészt Szlovákiát hozta fel, ahol a bevezetés 2 milliárd euróba került.