ÁSZ: módosítani kell a párttörvényt

A Magyarországon működő, a 2005-2008 időszakban rendszeres költségvetési támogatásban nem részesült pártok gazdálkodásukról egyik évben sem adtak teljes körű, hiteles képet. Az ellenőrzött pártok kétharmada minden évben elmulasztotta a párttörvényben meghatározott beszámoló közzétételét és egyetlen olyan sem akadt, amely maradéktalanul betartotta volna a pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok előírásait – állapítja meg az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentése.

A számvevők szerint a nyilvánosság alacsony szintje mellett az éves gazdálkodásról adott képet torzította, hogy a hivatalosan közzétett beszámolók 80 százaléka nem minősült megbízhatónak és valósnak. A számvevőszéki felülvizsgálattal feltárt jelentős mértékű beszámolási hibák a számviteli törvény előírásainak megsértéséből fakadtak és szabályozási, könyvvezetési, bizonylatolási szabálytalanságokkal egyaránt összefüggtek.

A vizsgált, rendszeres állami támogatásban nem részesült pártok a 2005-2008. években együttesen 856 623 ezer forint bevétellel gazdálkodtak, aminek párttörvényben meghatározott jogcímenkénti megoszlását az alábbi ábra szemlélteti:

© ÁSZ

A bevételszerző gazdálkodó tevékenység párttörvényben előírt korlátozásait – hat párt kivételével – betartották. A számvevőszéki ellenőrzés költségvetési forrásból, névtelen adományból, állami tulajdonú ingatlan hasznosításából összességében 24 762 ezer forint értékű, a pártokat meg nem illető bevételt állapított meg, amelyet a hatályos szabályozás a központi költségvetésbe rendel befizetni. A 2006. évi általános országgyűlési képviselőválasztáson történt jelöltállításra tekintettel az ellenőrzött pártok közül kilenc, együttesen 12 270 ezer forint összegű költségvetési céltámogatásban részesült. A választási törvény által előírt elszámolási kötelezettségnek hat párt nem tett eleget, közülük egy párt a 994 ezer forint összegű költségvetési támogatást nem használta fel.

Az ellenőrzött pártok a 2005-2008. években együttesen 706 millió forint kiadást teljesítettek. A pártok ráfordításainak mintegy harmada működési és politikai kiadásokra teljesültek. Az egyéb kiadások 62,6 százalékos magas részarányát hitel-visszafizetés és tartozás kiegyenlítés indokolta, amelyből az ingatlanát hasznosító párt 355 millió forint teljesítése volt meghatározó. A párttörvényben engedélyezett egyszemélyes kft-t két párt alapított, de szabálytalanul névtelen adományból.

Az adózási, társadalombiztosítási jogszabályok előírásainak a pártok munkáltatóként és kifizetőként – egy párt kivételével – nem tettek eleget. Az adó- és járulékfizetési kötelezettség elmulasztásából fakadóan a nyilvántartások egy pártnál 16,167 millió forint APEH tartozást mutattak, két párt az adó- és járulékkötelezettség megállapítása nélkül teljesített 3,9 millió forint megbízási díjat, valamint 5,307 millió forint költségtérítést, három pártnál nem teljesítették a telefonok magáncélú használatából eredő költségvetési befizetési kötelezettséget.

Az ÁSZ a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzése során megállapította, hogy az önkéntes jogkövetés nem volt megfelelő. Az ellenőrzött 34 párt között egyetlen olyan sem akadt, amely maradéktalanul betartotta volna a pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok előírásait. Az ellenőrzés személyes felelősséget állapított meg a párttörvény, a számviteli törvény, az adózási törvények többszöri megsértésével összefüggésben 8 párt elnökénél az éves pénzügyi beszámolási, számviteli szabályozási, könyvvezetési és bizonylatolási, adó- és járulékfizetési kötelezettség elmulasztása, a belső kontroll hiánya miatt.

A számvevőszéki jelentés rámutat: a hatályos párttörvényben nincs visszatartó erejű szankciója a törvénysértéseknek. Az éves pénzügyi beszámoló közzétételét rendszeresen elmulasztó pártok az ÁSZ felhívására – retorzió nélkül – akár több évre visszamenőleg pótolhatják a gazdálkodási beszámoló hivatalos közzétételét. Hasonlóan nincs szankciója a gazdálkodásról adott nem megbízható tájékoztatásnak sem. A rendszeres állami támogatásban nem részesülő pártoknál nincs mód a tiltott bevétellel azonos mértékű költségvetési zárolásra. A számvevőszéki hatáskör kizárólag a párttörvénybe ütköző módon szerzett bevétel központi költségvetésbe való befizetésének előírására ad jogosultságot.

A pártok finanszírozásának átláthatóságát és ellenőrizhetőségét érintően jelen körben végzett vizsgálati tapasztalatok ismételten megerősítették, hogy tovább nem tartható fenn a párttörvény – számviteli törvény szabályozásától eltérő – ellentmondásosan alkalmazható beszámolási rendje. Az ÁSZ évek óta visszatérően jelzi kiadott jelentéseiben, hogy a pártok éves beszámolóiban feltárt lényeges hibák eredője a törvények összehangolatlansága, a gazdálkodási beszámoló áttekinthetőségét és valódiságát rontó, pártfüggő szabályozása vagy szabályozatlansága. A hatályos törvényből hiányoznak a gazdálkodásról adott hivatalos közlés megbízhatóságára vonatkozó garanciák is. A pártok gazdálkodásának átláthatósága fokozott érvényesítéséhez halaszthatatlan a párttörvény módosításának politikai konszenzussal való elfogadása.

A számviteli törvény által kötelezően előírt, a párt képviselőjének felelősségi körébe utalt számviteli szabályozással a pártok 41,2 százaléka nem, 29,4 százaléka hiányosan rendelkezett. A hatályos számviteli politikák közül csak minden negyedik felelt meg a számviteli és a párttörvény előírásainak, a pártok gazdálkodási sajátosságainak. A számviteli szabályozással nem, vagy hiányosan rendelkező pártok 58 százaléka elmulasztotta a könyvvezetési kötelezettségét is, így összességében tizennégy pártnál állapítottuk meg az egyszeres, illetve kettős könyvvitel hiányát. A pártok által közzétett éves beszámolók közül tizenkettőnek nem volt könyvviteli megalapozottsága. A belső ellenőrzés a szabályozási és működési hiányosságok miatt nem tárta fel a pártok gazdálkodásának és számvitelének lényeges hibáit, személyi felelősséggel járó súlyosabb mulasztásait.

Az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítása mellett az ÁSZ javasolta a kormánynak, hogy ismételten terjessze elő a pártfinanszírozás átláthatóságának és ellenőrzésének fokozott érvényesítése érdekében a párttörvény módosítását, figyelemmel a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldására; a rendszeres állami támogatásban nem részesülő pártok tiltott bevételszerzésére; az éves beszámolók közzétételét elmulasztó, vagy a gazdálkodásról nem megbízható adatokat közlő pártok szankcionálására; a pénzügyi beszámoló megbízhatóságát szolgáló garanciális követelményekre.

A pénzügyminiszter hatáskörében a számvevők kezdeményezték az ellenőrzéssel megállapított befizetési kötelezettségek teljesítésének figyelemmel kísérését; az önkormányzati miniszternek javasolták olyan eljárási rend kialakítását, amellyel biztosítható az országgyűlési képviselőválasztásra folyósított támogatás szabályszerű elszámolása, visszafizettetése. Az ellenőrzött pártok elnökeinek figyelmét pedig felhívták a gazdálkodással összefüggő törvényes állapot helyreállítására.