Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A magyar külkereskedelmi mérleg az év végére akár négymilliárd euró aktívumot is mutathat, mert a belső kereslet erős csökkenése miatt az import sokkal gyorsabban esik, mint a kivitel. A magyar gazdaság akkor léphet ismét növekedési pályára, ha exportpiacain felívelés kezdődik, a belső fogyasztás élénkülését legfeljebb nemzetközi hitelekkel lehetne ugyanis elérni, az ilyesminek pedig már ismertek a következményei. Vajon remélhetünk-e gyors fellendülést?
|
Az unión belül a 80 milliós Németországnak kitüntetett szerepe van a magyar exportpiacok között. A magyar és a német gazdaság fejlődése szorosan összefügg egymással. A német gazdaság növekedésének gyorsulásával párhuzamosan a magyar gazdaság is rendre nagyobb mértékben bővül, míg dekonjunktúra idején mindkét gazdaság lassul, vagy teljesítménye akár vissza is esik – írja a KSH elemzése.
Tavaly a Németországba irányuló exportunk értéke 19,6 milliárd euró volt, az onnan érkező importé pedig 18,8 milliárd. A Németországgal lebonyolított termékforgalom az utóbbi években szerényebb mértékben bővült, mint a forgalom egésze, ezzel párhuzamosan Németország részaránya a magyar kereskedelemben csökkent. A mérséklődés ellenére még mindig magasan a legfontosabb partnerünk, 2008. évi részesedése a forgalom mindkét irányában meghaladja az egynegyedet. (Exportban a második és harmadik legfontosabb felvevőpiacunk Románia és Olaszország, részarányuk egyaránt 5 százalék, míg behozatalban Oroszország a második legfontosabb partnerünk, 9 százalékos részesedéssel.)
© KSH |
A Németországgal folytatott külkereskedelemben tavaly az export kétharmadát a gépek és szállítóeszközök árufőcsoportba tartozó termékek adták. Ez az arány 6 százalékponttal magasabb, mint ami az export egészére kialakult. Jelentős, de ellentétes irányú eltérés jellemezte agrárjellegű kivitelünket: míg a tavalyi teljes exportnak 6,7 százalékát jelentette az élelmiszerek, italok, dohánytermékek forgalma, a Németországba irányulónak mindössze a 3,0 százalékát. Az importot illetően is lényegesen nagyobb a gépek és szállítóeszközök szerepe a német relációban, mint a teljes forgalomban (60, illetve 49 százalék). E különbséget valamelyest árnyalja, hogy a teljes behozatalból 13 százalékkal részesedő energiaimport kétharmada, 6,3 milliárd euró értékű áru Oroszországból érkezik. Ez a tétel önmagában akkora mennyiség, amely az egyes országok, illetve a teljes behozatal árufőcsoportos szerkezete között mindenképpen különbségeket idéz elő. (Más megközelítésben vizsgálva: gépjellegű behozatalunk 31 százaléka érkezik Németországból, az energiahordozók importjának viszont csupán a 4 százaléka.)
Az EU tíz kelet-európai tagországa együttesen 4,2 százalékos GDP-csökkenést szenved el az idén, jövőre pedig egyszázalékos szerény növekedésre számíthat – állítja a Világbank legutóbbi negyedéves jelentése. Az intézmény szerint ingatag és egyenetlen lesz a térség gazdasági állapotának javulása, ezért a gazdaság megerősítése érdekében szükség volna strukturális reformok bevezetésére az érintett országokban.
A bank úgy véli, a térség már túljutott a visszaesés mélypontján, de középtávú kilátásai eléggé borúsak, és hosszú ideig eltarthat, mire visszatér a lehetőségeinek megfelelő szintre. A GDP-növekedés üteme 2011-re a térségben elérheti a 3,6 százalékot, ami még mindig kevesebb a 2008-as 3,9 százaléknál és messze elmarad a 2007-es 6 százaléktól. A növekedésben az EU nyugati térségeinek kereslete játszik majd fő szerepet. „Robusztus mértékű növekedésre csak akkor kerülhet sor, ha a külföldi befektetések és az export is fellendül, valamint helyreáll a fogyasztói bizalom” – írja a világbanki jelentés.
© KSH |
Kinyomtatom
Elküldöm
+0.53%
-1.25%