Az Economist a kelet-európai szélsőjobbról

"Borzongás futott végig a kontinensen", amikor a Jobbik 15 százalékot szerzett a júniusi európai parlamenti választásokon - írta pénteki elemzésében a The Economist.

A vezető brit gazdasági-politikai folyóirat szerint a "romaellenes platformon" politizáló, "saját egyenruhás szárnyat" fenntartó Jobbik, amely a zsidókat, valamint a homoszexuálisokat is "ronda szavakkal illeti", a térség már létező szélsőséges erőinek sorába állt be. A jelenség azt sugallta, hogy Kelet-Európában ismét feltámadóban van a szélsőjobb.
  
A Szlovák Nemzeti Párt, amelynek vezetője, Ján Slota éles magyarellenességéről ismert, 1990 óta - egy kivételével - mindegyik szlovák parlamentben mandátumokat szerzett, 2006 óta pedig a kormánynak is tagja. A bulgáriai Ataka, amely az ország török lakosságát támadja, 2005 óta 10 százalékos szavazatarányt tudhat magáénak - írta a The Economist. A lap szerint a Jobbik a harmadik legnagyobb párt lehet a jövő tavaszi magyarországi választások után.     
  
A térség más országaiban ugyanakkor visszaszorulóban van a szélsőjobb: a Lengyel Családok Ligája nevű "idegengyűlölő társaságot, amelynek ifjúsági szárnya antiszemitizmusáról ismert", már 2007-ben "kiütötték" a parlamentből. A magyarokat ostorozó irredenta Nagy Románia Párt, amelynek vezetője 2000-ben a második helyen futott be az elnökválasztáson, tavaly összes parlamenti helyét elvesztette, és a Jobbik egyenruhás alakulatát is betiltották az idén. 
 
Az Európai Parlament egyik szélsőjobboldali csoportja 2007-ben, tízhavi belvillongás után felbomlott, miután a román tagok kifogásolták, hogy az olaszok cigánynak nevezték őket. A balti köztársaságokban, Csehországban és Szlovéniában pedig nincsenek is nagy szélsőjobboldali pártok - mutatott rá a The Economist.
  
A folyóirat szerint a közép-európai szélsőjobb abban különbözik nyugat-európai megfelelőjétől, hogy más ellenségeket választ magának. A nyugati szélsőjobb erők a bevándorlók ostorozásából élnek, keleten azonban ősibb időkre visszanyúló viszályok érvényesülnek: nemzetiségi kisebbségek, régi területi viták, homoszexuálisok, külföldi pénzemberek és "természetesen a zsidók", a romagyűlölet pedig meghatározó jelentőségű üggyé vált - áll a brit hetilap írásában. 
  
Az elemzés szerint a gazdasági bajokat mindenhol kiaknázzák; még egy évtizednyi növekedés után is rengeteg a szegény és kiábrándult ember. Sokan gondolnak vissza azokra az időkre, amikor az állam megvédte őket a nyers piaci erőktől. Ez olyan szélsőjobbot eredményez, amely az államosítást pártolja, és nem kedveli a piacot - írta a pénteki The Economist.
  
A jelek szerint azonban a legnagyobb mozgásteret a szélsőjobbnak a korrupció, a gyenge intézményrendszer nyújtja, valamint az, hogy a nagy pártokban kevesen bíznak. A szélsőjobb lényege az elitellenesség; a Jobbik és az Ataka "a centrista pártok támogatásának összeomlásából nőtt ki" - fogalmaz a brit lap. Magyarországon a jobboldali sajtó hemzseg a kapitalistaellenes összeesküvés-elméletektől, amelyek célpontjai a "kommunisták", a liberálisok és esetenként a zsidók, a bolgár kormányfő pedig hazája "emberanyagára" panaszkodott, a túl sok cigányra, törökre és nyugdíjasra utalva - írta a The Economist.
  
A lap szerint a magyarellenes érzések sem csak a szélsőjobbra korlátozódnak Romániában és Szlovákiában. Lehet, hogy az inkompetencia lesz a szélsőjobboldal politikai végzete, ám némelyik elképzelése itt marad - fejeződik be a hetilap pénteki írása.