Az ÁSZ dicséri az Országgyűlés tevékenységét

Az Országgyűlés hivatali szervei összességében a költségvetési gazdálkodásukban racionálisan alakították ki a szervezeti hátteret, azok belső szabályozásait, az irányítás, együttműködés és a végrehajtás kontrolljait – állapította meg az Állami Számvevőszék a Parlament folyamatos működéséről, a képviselők és tisztségviselők tevékenységéről, valamint az Országgyűlés felügyelete alatt álló intézmények (Országgyűlés Hivatala, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) működéséről szóló jelentése.

Bár a költségvetési fejezet irányító szervének vezetője az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatója, a költségvetési fejezetben – az Országgyűlés közhatalmi jellegével összefüggésben – mégis több olyan költségvetési cím kapott helyet, amelyek gazdálkodása felett a fejezeti jogosítványokat ténylegesen nem a fejezet irányító szervének vezetője gyakorolja – állapítja meg az ÁSZ legfrissebb jelentése.

Az Országgyűlés működését támogató hivatali szervek - takarékossági intézkedések következtében csökkentett, a képviselők és a frakcióalkalmazottak nélkül számított - létszáma a feladat ellátásához elegendőnek bizonyult - állapítja meg az ÁSZ.

A személyi juttatások növekedése az illetményalap változtatásának, a személyi juttatások jogszabályi módosításának és a bérintézkedések együttes hatásaként következett be. A képviselői jövedelmek alakulására az Országgyűlés hivatali szerveinek nincs ráhatásuk, annak szabályairól a törvényhozás dönt. Az ezek alapján számított előirányzatok biztosítását, azokból a személyi jellegű kifizetések teljesítését, valamint az elhelyezési, eszközellátási feltételek javítását szolgáló előirányzatok felhasználását a hivatali szervek szabályszerűen végezték.

A számvevők jelentése szerint a parlamenti, képviselői munkavégzéshez célirányos helyiséggazdálkodással elfogadható elhelyezési körülményeket tudtak biztosítani. A folyamatos üzemeltetés feltételeinek teljesülését igazolta, hogy a képviselők és a hivatali dolgozók munkáját hátráltató műszaki üzemzavar nem fordult elő. Gazdasági előnyöket elsősorban a közbeszerzési eljárások széleskörű alkalmazásával tudtak elérni. Az előírásokat betartva bonyolították a beszerzéseket, a szerződéskötéseknél törekedtek a megvalósítás kockázatainak minimalizálására – állapították meg a számvevők.

Az országgyűlési munkát és annak nyilvánosságát támogató informatikai fejlesztések jól átgondolt stratégián alapultak. Az Országgyűlés Hivatala pénzügyi-gazdasági és informatikai rendszerei támogatták a gazdálkodási feladatok ellátását, az információátadást, a nyilvántartások naprakészségét - áll a jelentésben.

A parlamenti diplomácia része a magyar külügyi tevékenységnek. Az Országgyűlés aktív és széles nemzetközi kapcsolatrendszerét biztosító hivatali szervek működésének kontrollelemei kiforrottak, megbízhatóak. A külföldi kiküldetések és a külföldi delegációk fogadásának rendjét, az ehhez kapcsolódó pénzügyi folyamatok menetét előírásszerűen és a számonkérhetőség követelményét is betartva alakították ki – áll az ÁSZ jelentésében.

Összességében az Országgyűlés hivatali szervei költségvetési gazdálkodásában racionálisan alakították ki a szervezeti hátteret, azok belső szabályozásait, az irányítás, együttműködés és a végrehajtás kontrolljait. Megteremtették az elnök és a "fejezeti irányítás" részére a felügyeleti és ellenőrző funkciók érvényesítésének biztosítékait, gondoskodtak az előirányzat-felhasználások nyomon követéséről, a beszerzések monitoringjáról - olvasható a jelentésben.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára működését az Országgyűlés elnöke felügyeli, a költségvetési gazdálkodása feletti fejezeti felügyeletet gyakorolja az OGY hivatalának gazdasági főigazgatója. A levéltár költségvetési gazdálkodását az előírások betartása, mértéktartó és célirányos tervezés, takarékosság jellemezte.

A Levéltár működtetésére alapvetően az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásával kapcsolatos szabályozások az irányadók, így a működés eredményességére értelemszerűen kihat, hogy e szabályozások esetleges módosításánál (melyek az utóbbi években időnként felmerültek) mennyiben veszik figyelembe a végrehajtó intézmény adottságait, a módosuló célok teljesíthetőségének költségvonzatait. Ennek érdekében a jogalkotók, döntéshozók munkáját segítő javaslatot fogalmazott meg az Állami Számvevőszék.