Megszavazták a 2010-es "válságköltségvetést"

Elfogadta az Országgyűlés a 2010-es költségvetést, amely jövőre 3,8 százalékos hiánnyal, 0,6 százalékos GDP-csökkenéssel és 3,9 százalékos inflációval számol. Bajnai Gordon sikerként értékelte a büdzsé megszavazását, Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint pedig ezzel a költségvetéssel Magyarország a "stabilizáció oázisa" maradhat.

Az Országgyűlés 201 igen és 179 nem szavazat mellett fogadta el a jövő évi büdzsét. Bajnai Gordon sikerként értékelte Magyarország számára a jövő évi költségvetés elfogadását. A miniszterelnök a szavazási utáni sajtótájékoztatón ezt azzal indokolta, hogy a döntés garancia arra, hogy Magyarországon stabilitás van és az ország a világgazdasági válság közepén is biztonságban van.

A kormányfő szerint a költségvetés a biztonságról, a stabil forintról, az alacsony kamatokról, a megmaradó, megmenthető munkahelyekről, a fenntartható nyugdíjakról és a szociális rendszerről szól. A kormányfő ugyanakkor kiemelte, hogy a legálisan dolgozók közül tízből kilenc ember az alacsonyabbik adókulcs alá tartozik januártól, és ezzel párhuzamosan 400 milliárd forinttal több marad a magyar vállalkozásoknál. Továbbá jövőre több mint százezer ember kerül be az Út a munkához programba, és egyre többen térhetnek vissza a munka világába.

A miniszterelnök szerint a vádak ellenére a költségvetés kiszámítható, hiszen a tavalyinál 80 százalékkal nagyobb tartalékkal rendelkezik, és alapot teremt a 2011-től várható éves 3,5-4 százalékos növekedésnek.

A miniszterelnök megköszönte a magyar polgárok többségének a józanságát, higgadtságát és megértését, a szocialisták és a szabad demokraták támogatását, valamint külön kiemelte Oszkó Péter pénzügyminiszternek a költségvetés elfogadásában játszott szerepét. A miniszterelnök véleménye szerint a döntést meggyőző többséggel hozta meg a parlament, és a büdzsé megszavazása azt is jelenti, hogy Magyarország a nemzetközi szervezetekkel szembeni vállalásait tartja.

Bajnai Gordon és Oszkó Péter © MTI

Oszkó Péter pénzügyminiszter a szavazás utáni sajtótájékoztatón úgy vélekedett, ez a költségvetés segíti Magyarországot abban, hogy a jelenlegi nehéz világgazdasági helyzetben is a "stabilizáció oázisa" maradjon. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy idén 3,9 százalékos, jövőre 3,8 százalékos lehet az államháztartási hiány, vagyis Magyarország ezzel a költségvetéssel a jelenlegi nehéz helyzetben is az eurócsatlakozás feltételeként szolgáló maastrichti kritérium közelében tudja tartani az államháztartási hiányát. Ezt pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió is megerősítette.

A jövő évi büdzsé jelentős tartalékokkal rendelkezik – emelte ki a pénzügyminiszter –, a válság miatti esetleges ingadozások enyhítésére jövőre mintegy 206 milliárd forint áll rendelkezésre, 0,6 százalékos visszaeséssel számolva. Összehasonlításként megemlítette, hogy az idén 6,7 százalékos recesszióban a költségvetés 30 milliárd forintot használt fel a tartalékokból hasonló célokra.

Idén 3,8 százalékos GDP-arányos kiadáscsökkentést hajtott végre a kormány, jövőre további 1,6 százalékos GDP-arányos kiadáscsökkentést irányoz elő, ez főként az állami intézményeket, az önkormányzatokat és az állami tulajdonú társaságokat érinti - fűzte hozzá Oszkó Péter. Ez a feltétele a stabilitásnak, a későbbi növekedésnek – hangsúlyozta.

A pénzügyminiszter emellett azt is kiemelte, hogy az OECD válsághatásoktól megtisztított, gazdasági növekedésre vonatkozó számításai szerit a jövő évi büdzsével Magyarország „a világ legjobb költségvetési egyenlegét" produkálja. Ez az állítás azonban csak akkor állja meg a helyét, ha a soron következő kormány is tartja magát ehhez a szigorú gazdálkodáshoz – hangsúlyozta. Így learathatja azoknak az intézkedéseknek a gyümölcsét, amelyet ez a kormány most meghozott – tette hozzá.

Oszkó Péter szerint ez a költségvetés biztosíthatja, hogy Magyarország finanszírozható legyen, és továbbra se szoruljon rá az EU és az IMF hiteleire. Ezt az eredményt az év során már sikerült elérni – jegyezte meg a pénzügyminiszter – Magyarország nyár óta ugyanis már kétszer nem élt a hitel lehívásának lehetőségével. Oszkó Péter ugyanakkor azt is megjegyezte: jövőre is olyan finanszírozási pályát terveztek, amely biztosítja, hogy tavasszal se kelljen lehívni a Valutalap és Európai Bizottság hiteleit. A két szervezet most már csak a program hitelesítését biztosítja, pénzügyi segítségre nem volt szükségünk – szögezte le Oszkó Péter.

A költségvetés további eredményeként emelte ki a pénzügyminiszter, hogy Magyarországon az újraelosztás csökkenő pályára áll, illetve az adócentralizáció mértéke is csökken. Mint mondta, olyan a költségvetés struktúrája, amely az adóátalakítás révén segíti a foglalkoztatást és a potenciális növekedést.

Ennek eredményeként a kormány elemzéseire és elemzői véleményekre utalva elmondta: 2011-re a mostani költségvetés alapján lényegesen gyorsabb, 3-4 százalék közötti lehet a növekedés, de ennek feltétele, hogy a 2010-es költségvetési pályát tartsa majd az ország később is.