Megszavazták a 2010-es "válságköltségvetést"

Elfogadta az Országgyűlés a 2010-es költségvetést, amely jövőre 3,8 százalékos hiánnyal, 0,6 százalékos GDP-csökkenéssel és 3,9 százalékos inflációval számol. Bajnai Gordon sikerként értékelte a büdzsé megszavazását, Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint pedig ezzel a költségvetéssel Magyarország a "stabilizáció oázisa" maradhat.

Key Account Sales Specialist Álláshirdetés

A jövő évi költségvetés bevételi főösszege 12 662,68 milliárd forint, míg a kiadások főösszege 13 533,026 milliárd forint. A kormány várakozásai szerint a kitűzött, 3,8 százalékos hiánycél ezekkel a sarokszámokkal tartható: a jövő évi költségvetés továbbra is 870 346,2 millió forintos deficitet tartalmaz.

A központi költségvetés hiánya 870,3 milliárd, az Egészségbiztosítási Alapé pedig 69,4 milliárd forint lesz. A Nyugdíjbiztosítási Alap esetében nullszaldóval számol a kormány, annak eredményeként, hogy a központi költségvetésből jövőre 595 milliárdos támogatásban részesül az alap. Az E. Alap is hasonló méretű mankót kapott, itt a költségvetési támogatás mértéke 617,3 milliárd forint lesz.

A konszolidált – támogatások nélküli – egyenleg alapján a központi költségvetésben 478,6 milliárd forintos többlettel számol a kabinet. Az elkülönített állami pénzalapoknál 10,2 milliárdos lehet az aktívum, a tb-kasszánál viszont közel 1360 milliárd forintos deficittel számol a kormány.

A "válságköltségvetés" egyebek mellett 150 milliárd forinttal csökkenti jövőre a minisztériumok által felhasználható forrásokat, 40 milliárd forinttal a MÁV-támogatását, és hozzávetőleg 70 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól.

Viszont az idén júniusban meghozott, 2010-ben életbe lépő adóváltoztatások értelmében csökken az összadóteher: itt hozzávetőleg 700 milliárd forintot csoportosít át a büdzsé a munkát terhelő adóktól a fogyasztást és a vagyont terhelő adók irányába. A kormány számításai szerint 2010-ben 400 milliárd forinttal kevesebb folyik adó folyik be az állam kasszájába a recesszió, a vállalkozások veszteségessége és a fogyasztás visszaesése miatt.

Amire több jut

Nemzetközi szervezetek szerint

A Pénzügyminisztérium számításai szerint a magyar GDP idén 6,7 százalékkal esik vissza, jövőre pedig a korábban jelzett 0,9 százaléknál kisebb mértékben, 0,6 százalékkal csökken. Az infláció idén 4,2 százalékos lesz, jövőre pedig a korábban várt 4,1 százaléknál kisebbre, 3,9 százalékra prognosztizálja a kormány. Az IMF és az EU szakértői a legutóbbi, november 4-16. közötti felülvizsgálat során egyetértettek abban, hogy az idei, GDP-arányosan 3,9 százalékos, illetve a jövő évi 3,8 százalékos államháztartási hiány teljesíthető a fiskális fegyelem betartása mellett. Az IMF megítélése szerint a jövő év közepére az infláció 3 százalék alá csökken, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig jelentősen, a GDP 0,5 százalékára mérséklődik még ebben az évben.

A jelentős kiadáscsökkentés mellett a jövő évi költségvetésben több pénz jut a társadalmi szolidaritásra és a munkahelyteremtésre. Az idei 97 után jövőre 117 milliárd forint jut az "Út a munkához programra" és 17,5 milliárd forinttal elindul az "Út a munka világába" elnevezésű foglalkoztatási program.

Bővül a kríziskezelő program és szélesedik a gyermekétkeztetési rendszer, továbbá 18 milliárd forintos fedezetet biztosít a távhő ötszázalékos általános forgalmi adókulcsba kerüléséhez. Utóbbi a költségvetés zárószavazását követő sajtótájékoztatón elhangzottak szerint több mint 650 ezer család számára hoz jelentős megtakarítást jövőre.

A rendőrség hétmilliárd forinttal gazdálkodhat több pénzből, hárommilliárd forinttal elindul a településőr program, amelynek keretében ezer új településőr áll munkába a következő hetekben, és ugrásszerűen nő az utcán lévő rendőrök száma.

Jövőre elindulhat és a jelenlegi tervek szerint három évig működhet az úgynevezett Kiút Program, közkeletű nevén a "szegények bankja".

A korábbinál nagyobb tartalék

A 2010-es költségvetésben a korábbiaknál jelentősebb tartalékokat képeztek azért, hogy az előirányzott hiány mértékét tartani lehessen. A jövő évi büdzsében – az idei évvel ellentétben – kamatkockázati tartalékot is betervezett a kormány. Az általános biztonságot szolgáló tartalékot 57 milliárd forintban, a stabilitási tartalékot pedig 98,6 milliárd forintban határozta meg a jövő évi költségvetés. Utóbbi az ország gazdasági pályájának esetleges kiszámíthatatlansága folytán felmerülő kockázatok megfelelő ellensúlyozására szolgál.)

A magas kamatterhek és a nehezen tervezhető kamatpálya miatt újfajta, speciális tartalékot is bevezetett a kormány: úgynevezett kamatkockázati tartalék címén 50 milliárd forint áll majd rendelkezésre az ilyen jellegű kockázatok kezelésére.