Jó a büdzsé vagy sem? Éles pengeváltás közgazdászok között

Az ország helyzete stabilabb ugyan, mint a válság kirobbanásakor, de ezt - Bokros Lajos szerint - "öt perc alatt" el is lehet rontani. Kockázat tehát bőven van. A jövő évet illetően viszont már nem ennyire egybehangzóak a vélemények. A 2010-es költségvetés megalapozottságáról szokatlanul éles vita bontakozott ki a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által rendezett IX. pénzügyi konferencián.

Key Account Sales Specialist Álláshirdetés

A konferenciára meghívott pénzügyminiszterek megalapozottnak ítélték a 2010-es költségvetést, és úgy vélték, tartható a 2009. és a 2010. évi GDP arányosan 3,9 illetve 3,8 százalékos államháztartási hiány, de vannak kockázatok.

Oszkó Péter szerint idén és jövőre összesen 1000 milliárd forinttal kevesebb bevétellel kell gazdálkodnia a költségvetésnek a gazdasági visszaesés miatt, és ilyen helyzetben kell megteremteni a magyar államháztartás fenntarthatóságát és finanszírozhatóságát. A pénzügyminiszter a költségvetést ért általános vádakra reagálva kiemelte: a jövő évi 3,8 százalékos hiánycél megalapozottnak tekinthető, hiszen az országot finanszírozó IMF és az Európai Bizottság minden részletében átvizsgálta a költségvetési tervezetet, és ők ezt nem vonták kétségbe.

László Csaba, Békesi László, Oszkó Péter, Veres János © Stiller Ákos

Békesi: az elmúlt 20 évben nem volt ilyen

Békesi László a jelenlegi költségvetéssel kapcsolatban nagy lépésnek tekinti, hogy olyan mértékben csökkent az eddig nagy kockázatot jelentő külső forrásigénye Magyarországnak, hogy ha minden jól megy, a lakossági megtakarítások képesek lehetnek makroszinten finanszírozni az államháztartási hiányt és csak a vállalatok hiteligényét kellene külső forrásból finanszírozni. Békesi szerint erre az elmúlt húsz évben nem volt példa.

Emlékeztetett arra is, hogy az egyik oka annak, hogy Magyarországot az átlagnál lényegesen mélyebben érintette a válság, az, hogy az elmúlt tíz év gazdaságpolitikájára olyan mix volt jellemző, amely teljesen ellentétes volt a gazdaság racionális igényeivel és a világgazdasági folyamatokkal. Vagyis a pazarló fiskális politikához teljesítményektől elszakított jövedelempolitika és nagyon kemény monetáris politika társult, ami az előző kettő hatásait próbálta közömbösíteni. Most úgy tűnik, hogy 2009-10-ben a nemzetközi trendekkel azonos mix áll össze: szigorú fiskális politika, amely nem engedi el a hiányt, a teljesítményekhez igazodó bérpolitika és lazább monetáris politika. Ez az elmúlt nyolc évre nem volt jellemző - hangsúlyozta.

Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy sikerült ugyan egy kézben tartható, finanszírozható pályára állítani a gazdaságot, de arra nincs semmilyen garancia, hogy ez a jövőben is fenntartható lesz. Ehhez szerkezeti változtatások is szükségesek. Aki viszont azt képzeli, hogy lehet úgy stabilizálni, hogy annak ne legyen növekedési áldozata, az nem ezen a Földön él - fogalmazott Békesi.

László Csaba: nem kérdés, hogy ilyen költségvetés kellett

László Csaba szerint nem volt kérdés Magyarország nemzetközi megítélése alapján, hogy az országnak olyan költségvetést kellett csinálnia, amely a lehető legalacsonyabbra szorítja az államháztartás hiányát. Az IMF és az EU elismerését viszont szkeptikusan kezeli a volt pézügyminiszter. Referenciának jó rájuk hivatkozni, de tévedtek ők már ennél nagyobbat is - jegyezte meg. Véleménye szerint ugyanis 0,3-0,5 százaléknyi hibahatár mindig benne van a költségvetésben.

Bokros Lajos és László Csaba névjegykártyát cserél © Stiller Ákos

László Csaba egyik kockázati tényezőként a társasági adót említette. Szerinte decemberben még érheti meglepetés a Pénzügyminisztériumot, hiszen a társasági adó beérkezési határideje december 20., és itt akár 50-100 milliárd forintos eltérés is lehet.

Kockázati tényezőként említette emellett a lakosság fogyasztását is. Most fog ugyanis megjelenni a 13. havi jövedelmek kiesése.

László Csaba az adórendszerben komoly aknának nevezte azt a módosítást, amely szerint az szja-ban az alsó sávhatár 15 millió forintra emelkedik jövőre, 17 százalékos adókulcs mellett. Ez jelentős lépés ugyan az egykulcsos adórendszer felé, de – mint mondta – nem látja, hogy a költségvetés a jelenlegi szerkezetében hogyan bírná ezt ki. Oszkó Péter erre reflektálva elmondta, a 2010-es büdzséhez beadott 3 éves kitekintésben már megvizsgálták ennek hatásait, és az nem ítélhető kedvezőtlennek.