Lámfalussy: az államadósságoknál fennáll a robbanásveszély

A gazdaságokba pumpált százmilliárd eurók után az Európai Központi Banknak (EKB) be kell jelentenie, hogy megkezdődik a pénzpiaci ösztönzők kivonása, de ezt ütemterv nélkül tegye - adott tanácsot az EKB-nak pénteki budapesti előadásában Lámfalussy Sándor, az Európai Monetáris Intézet egykori vezetője.

"A kivonulásnak meg kell történnie" - állította Lámfalussy Sándor, mert ha ez nem történik meg, akkor az államadósságoknál fennáll a robbanásveszély.

A euró "atyja" nem tudta a kivonulás optimális időpontját meghatározni, véleménye szerint ez akkor lehetséges, amikor a magánszektor kereslete, és ezzel együtt az export nőni kezd, ami egy-két éven belül meg is fog történni.

Amíg a monetáris politikai döntések villámgyorsan megszületnek és hatnak, addig a fiskális politikában erre másfél évre van szükség, azaz a mai döntések 2011-ben hatnak - mutatott rá a pénzügyi szakember.

Lámfalussy Sándor három különböző aspektusból vizsgálta a válság világgazdaságra, illetve az európai pénzpiacokra gyakorolt hatását.

Azt elemezte, hogy a gazdasági krízis hogyan változtatta meg a jegybankok, valamint az egyes államok fiskális politikáját, illetve azt vizsgálta, hogy az egyes kereskedelmi bankok, bankcsoportok "hogyan szabaduljanak meg a válság alatti kormányzati segítségtől", amelyet tőkemegerősítés, vagy garanciák formájában igénybe vettek.

Lámfalussy Sándor kiemelte: a jegybankok mérlegfőösszege, köztük az EKB-é, illetve a Fedé már-már az "egekbe szöktek", a nagyarányú likviditásnak pedig az a jelentős kockázata, hogy a jövőben újra nekilendülhet az infláció. A megnövekedett likviditás emellett esetleg újabb olyan pénzpiaci buborékokat hozhat létre, amelyek ismét veszélyes folyamatokat indíthatnak el a világ pénzpiacain.

Az egyes európai országok fiskális politikájával kapcsolatban megjegyezte: a fiskális politikák egységes kezelése kivitelezhetetlen, azt azonban egyeztetni kellene, melyik ország mit vállal fel, melyik ország mikor kezdi meg a megnövekedett államháztartási hiányának lefaragását. Az eurózóna és a többi uniós állam kormányainak meg kellene beszélni, mikor kezdenek hozzá a válság miatt felduzzadt államadósságuk mérsékléséhez - fűzte hozzá Lámfalussy Sándor.

Úgy vélte, minél előbb el kell azon is gondolkodni, hogy az egyes kereskedelmi hitelintézeteknek adott állami segítséget miként, milyen menetrendben adják vissza a bankok. A bankoknak adott segítség leépítését úgy kell megvalósítani, hogy azok ne idézzenek elő újabb rendszerszintű kockázatokat a nemzetközi pénzpiacon - tette hozzá.

Lámfalussy Sándor szerint a jövőben jelentős reformokra lesz szükség a pénzpiaci felügyeletek tevékenységét illetően, fontos, hogy makroszinten vizsgálják meg a pénzügyi rendszer stabilitásának kérdéseit, a felügyeletek tevékenységükkel a megelőzésre helyezzék a hangsúlyt.

Az Európai Rendszerkockázati Tanácsnak, amely a jövőben felügyeli az európai pénzügyi rendszer működésének rizikóit, közvetlen információkat kell kapnia az Európában működő pénzintézetekről, pénzügyi csoportokról – mondta Lámfalussy Sándor.

Az euró "atyja" szerint a jövőben a kockázatok mérséklésére az európai pénzpiacok szabályozását is fel kell gyorsítani, ha egy-egy nagy kockázatú folyamatra, esetleg új típusú intézmény működésére fény derül.