Generali Alapkezelő: egyre valószínűbb, hogy lassít az MNB

A jegybank már csak óvatosabban fogja csökkenteni az alapkamatot a Generali Alapkezelő elemzője szerint. Vizkelety Péter az erősödő forint-kilengések és az eurózónában tapasztalható hitelpiaci nyugtalanság miatt a hétfői vágást már csak 25 bázispontosra várja.

„Az elmúlt két hétben többször tapasztaltuk, hogy a forint árfolyama nagyobb kilengéseket mutatott az euróhoz képest, az árfolyam mára harmadszor ugrott a 275-ös szint fölé ebben a rövid időszakban. Az egyik, s talán legfontosabb tényező a külső környezet romlása lehet, ami itt elsősorban a hitelpiacok nyugtalanságát jelenti. Bizonytalanságot okozott ugyanakkor az is, hogy a hitelminősítők eurozónás országokat tettek negatív figyelőlistára, sőt, Görögországot a Fitch le is minősítette a jelentős fiskális problémák miatt. Véleményem szerint nagyon megnövekedett az esélye a lassításnak, így az MNB jövő hétfői kamat-meghatározó ülésén 25 bázispontos csökkentést tartok a legvalószínűbbnek” – szögezte le Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.

„Rendkívül érdekes lesz az MNB jövő hétfői kamatdöntő ülése, kérdés ugyanis, hogyan látják a tagok a kockázatok változását, illetve mekkora jelentőséget tulajdonítanak azoknak. Várakozásaink szerint az MNB lassít jövő hétfőn, s az alapkamat 2010-ben sem csökken 5,5 százalék alá” – vélekedik az elemező.

„A hazai deviza árfolyamát kedvezőtlenül befolyásoló egyik, s talán legfontosabb tényező a külső környezet romlása lehet, ami itt elsősorban a hitelpiacok nyugtalanságát jelenti. Dubajról először november végén érkeztek negatív hírek, miszerint nem tudják törleszteni esedékes adósságukat. Bár végül a viszonylag egyszerű megoldásnak tűnő segítség megérkezett Abu Dzabiból, az esemény mégis alapvető kérdések átgondolására készteti a befektetőket” – fejtegette Vizkelety Péter. Szerinte „a Dubaj miatt veszélybe került hitelek ugyanis bár állami cégekhez kapcsolódtak, de azoknak nem volt állami kezességvállalásuk, vagy másfajta garanciájuk, s ennek a legtöbb befektető a pénzbőség időszakában még nem tulajdonított komolyabb jelentőséget.”

„Leminősítés sorsára jutott több bank is, ráadásul a régiós pénzügyi szektorral kapcsolatban is érkeztek kedvezőtlen hírek, amelyek leginkább a bankok leírási kötelezettségével kapcsolatos kérdőjelekre világítottak rá. Technikai jellegű hatásként lehet megemlíteni, hogy több befektető az év vége közeledtével esetleg pozíciókat rendez, ám ennek hatása nehezen mérhető” – fejtette ki Vizkelety Péter, a szakember.