MNB: 25 bázisponttal csökkent az alapkamat

A monetáris tanács 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn. Az elemzőket meglepte a jegybank óvatos lépése, a piac 50 bázispontos vágásra számított. A forint erősödött a jegybanki döntés hírére.

Két javaslat volt a kamatcsökkentésre, 25 bázispontos és 50 bázispontos a monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülésén, a túlnyomó többség szavazott a 25 bázispontos mérséklésre - mondta Simor András, a jegybank elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.

Az új alapkamat 6,25 százalékra, a 2006 júniusa és júliusa közötti szintre csökkent. Mivel a monetáris tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció középtávon is elmaradhat a három százalékos céltól, a kamatdöntéseket döntően az ország kockázati megítélése és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság befolyásolja - magyarázta a jegybank elnöke.

"A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóságra negatívan hatott Görögország leminősítése, a dubaji adóságtörlesztési probléma és egy osztrák bank államosítása. Ezek a fejlemények hatottak Magyarország kockázati megítélésére: megemelkedett a hosszabb állampapírok hozama, miként nemzetközi devizakötvényeink hozama, megnőtt az ország CDS felára, s valamelyest gyengült a forint árfolyama" - elemezte a döntés hátterét Simor András.

Az MNB kamatdöntő testülete az említett okok miatt nem automatikusan csökkentette 50 bázisponttal a kamatot, hanem a nemzetközi pénzpiacokat figyelve, s a fejleményekre reagálva döntött a 25 bázispont mellett - mondta az elnök.

Arra a kérdésre, hogy hol lehet a kamatpálya alja, Simor András nem kívánt válaszolni, de megjegyezte, hogy "minden egyes kamatcsökkentő lépéssel közelebb kerülünk a kamatszint alsó értékéhez".

Magyarország számára fontos az euró, de bevezetési dátumát először a kormánynak, majd a kormánnyal együtt a Magyar Nemzeti Banknak kell kitűznie - mondta az elnök. Hozzátette: az elemzők többsége most 2014-re, egyesek 2015-re teszik Magyarország belépését az eurózónába.

Simor András emlékeztetett arra, hogy a maastrichti követelmények közül az inflációs és a költségvetési  kritériumot 2011-ben képes teljesíteni az ország, "az adósságállományunk jelenleg 80 százalékon áll a megengedett legfeljebb 60 százalék helyett, és a hosszú távú hozamoknál is eltérés van".

Monetáris tanácsi: 2010 közepétől lehet növekedés

Az alapkamat a hétfői döntéssel 6,25 százalékra süllyedt, ennél 20 éves története során csak egyszer, 2005 szeptembere és 2006 júniusa között állt alacsonyabb szinten, 6 százalékon. Elemzők korábban úgy vélték: a következő hónapokban még egy vagy két kamatvágással 5,5 százalékra, történelmi mélypontjára süllyedhet az alapkamat. A testület 2008 októberében 3 százalékponttal emelte 11,50 százalékra az irányadó rátát, ezt követően hétfőig kilenc esetben csökkentette, az idén júliusi 100 bázisponton kívül minden alkalommal 50 bázisponttal.

A nemzetközi befektetői hangulat és ezzel összhangban a hazai pénzügyi eszközök megítélése az elmúlt időszakban jelentősen ingadozott - hangsúlyozta a kamatdöntés indoklásában a monetáris tanács. Több ország esetében előtérbe kerültek az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak. Magyarország magas államadósságának és külső sokkokkal szembeni sebezhetőségének mérséklése érdekében különösen fontos a hosszú távon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika - figyelmeztet a monetáris tanács.

A tanács megállapította, hogy a magyar gazdaság az idei mély recessziót követően 2010 közepétől állhat ismét növekedési pályára. Az adóemelések miatt átmenetileg magas infláció 2010 második felében már számottevően elmaradhat az MNB 3 százalékos céljától. A globális kockázatvállalási hajlandóság elmúlt hónapokban tapasztalt javulása azonban megtört, a nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását pedig jelentős bizonytalanság övezi.

A magyar gazdaság dinamikáját az élénkülő külföldi és a tovább zsugorodó belföldi kereslet ellentétes tendenciái határozzák meg. A háztartások a romló munkapiaci kilátások, a visszaeső reáljövedelmek és a csökkenő hitelaktivitás következtében visszafogják fogyasztási kiadásaikat, miközben a vállalatok elhalasztják beruházásaikat.

A külső kereslet élénkülésének köszönhetően az exportáló ágazatok termelése növekedésnek indult, ami azonban csak tompítani tudta a GDP visszaesését. A gyenge belső kereslet következtében a magyar gazdaság kilábalása csak késve követheti a fejlett országok és a régió gazdaságait, összegezte a kilátásokat közleményében a  tanács. A fenti alkalmazkodási folyamat és az élénkülő külpiaci konjunktúra eredményeképpen az ország külső finanszírozási igénye számottevően mérséklődött, fűzte hozzá a testület.

A középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó termékcsoportok áralakulására a kereslet visszaesése gyakorolja a legerősebb hatást. Az infláció novemberi emelkedése alapvetően egy maginfláción kívüli tételhez, az üzemanyagok árindexéhez köthető. A monetáris tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció középtávon számottevően elmaradhat a 3 százalékos céltól.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2010. január 13-án 14 órakor jelenik meg.