Német adócsalási botrány: lopott adatokon bukhatnak meg a nagy halak

Újabb hullámokat kavart hétfőre, egyszersmind politikai üggyé vált a német adócsalási botrány, miközben a német lakosság túlnyomó többsége úgy ítélte meg, hogy az adócsalók elleni harcban a cél szentesíti az eszközt, azaz az államnak még a lopott adatok megvásárlásától sem szabad visszariadnia.

Németország történetének egyik legnagyobb adócsalási botránya az elmúlt hét végén robbant ki, amikor ismertté vált: egy informátor 2,5 millió euróért olyan DVD-t kínál megvételre a hatóságoknak, amely állítása szerint 1500, svájci számláikon adócsalást elkövető német állampolgár adatait tartalmazza. Mindennek alátámasztására öt érintett adatait előzetesen rendelkezésre bocsátotta, és kiderült, hogy az illetők mintegy 1 millió eurós adócsalást követtek el.

Az informátor személyazonosságát nem közölték, de az egyértelmű, hogy lopott adatokról van szó. Az előzetes becslések alapján az illetékesek kiszámolták: amennyiben az állam hajlana a törvénytelen úton készült adatbázis megvásárlására, az utólagos adófizetésekből 100 és 200 millió euró közötti összeg bevételre számíthatna.

Miközben a politikusok és a szakértők élesen vitáznak arról, hogy a pénzügyminisztérium mitévő legyen, egy hétfőn nyilvánosságra hozott felmérés szerint az állampolgárok 80 százaléka vélekedett úgy: a kormányzatnak mindenekelőtt az adócsalókkal szemben kell a leghatározottabban fellépnie, és ebből a célból még a lopott adatokat is meg kell vásárolnia.

Az ügy szálai Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter kezében futnak össze, ő pedig egyelőre nem nyilatkozott. A hétfői politikusi állásfoglalásokból viszont egyértelművé vált, hogy a parlamenti pártok különböző véleményen vannak.

A konzervatív CDU/CSU az ajánlat elutasítása mellett foglal állást, azt hangoztatva, hogy egy jogállamnak nem szabad egy közönséges bűnözővel lepaktálnia. Ráadásul – mint a keresztény politikusok vélekedtek – az adattolvajjal való egyezkedés az ilyen jellegű bűncselekmények újabb hullámát indíthatná el.

A koalíciós partner liberálisok az alapos mérlegelés mellett vannak, szerintük gondosan meg kell vizsgálni az egész ügy jogi vonatkozásait, és csak azután szabad döntést hozni.

Az ellenzéki pártok – élükön a szociáldemokratákkal – viszont az adatokat tartalmazó DVD azonnali megvásárlását sürgetik, a többi között úgy vélekedve: bűnözőkkel szemben akkor is fel kell venni a harcot, ha bűnözők leplezik le őket.

Az adatvédelmi biztos szerint a hatóságok a DVD megvásárlásával a cinkos, illetve az orgazda szerepét vállalnák. A kormány egyik legtekintélyesebb gazdasági tanácsadója viszont az adatok megvásárlására szólította fel a pénzügyminisztert, úgy vélekedve, hogy az komoly elrettentő hatással járna.

A politikusokéhoz hasonlóan megoszlik a különböző szakmai szervezetek, illetve a sajtó véleménye is. Nevesebb jogászok azt hangsúlyozták, hogy egy jogállam nem élhet ilyen eszközökkel.

Korábbi értesülések szerint a lopott adatok az UBS svájci nagybank számláiról származnak. A Financial Times Deutschland című lap hétfőn viszont tudni vélte, hogy a szóban forgó informátor a bankvilágban hasonló cselekedeteiről már ismert, monacói születésű Hervé Falciani, aki a HSBC brit bankcsoport genfi leányvállatának korábbi informatikusaként egy alkalommal több ezer adatot tulajdonított el.

Falciani az elmúlt évben hasonló adatokat bocsátott Franciaország rendelkezésére, és a párizsi kormány fel is használta őket a saját adócsalói elleni harcban. Az ügy akkoriban éles diplomáciai viszályt okozott Svájc és Franciaország viszonyában. Bern valóságos ultimátumot intézett a francia kormányhoz, követelve, hogy szolgáltassa vissza az illegális listát, amit Párizs végül meg is tett.

Ha Berlin a DVD megvásárlása mellett dönt, Németország és a banktitok rendszerét határozottan védelmező Svájc között is hasonló viszály fenyeget.