Az elmúlt napok megmutatták, hogy a piaci helyzet milyen instabil, mennyire sérülékenyek az árak. Ezúttal a már korábban is ismert görög probléma okozott esést Európában, miután a befektető-társadalom úgy ítéli meg, hogy az euró-zóna válságos helyzetbe került azzal, hogy Görögországgal kapcsolatban nincs egyértelmű és egységes európai álláspont, nincs konkrét intézkedési terv a bajba került ország megsegítésére.
|
A bevezetőben említettek ugyan negatívan hatnak, de a probléma korántsem olyan mértékű, hogy globális összeomlást okozzon a világ pénz- és tőkepiacain. De miért estek akkor a piacok, miért esett az euró értéke a többi vezető devizával szemben ilyen drámai mértékben? Bár ez ellentmondásnak tűnik, de ezúttal a befektetők az eséshez kerestek sztorit, és nem a gazdasági események váltottak ki negatív piaci reakciókat.
A 2010-es év eleje ugyanis masszív emelkedéssel indult – miután 2009 márciusától már korábban is szinte töretlen volt a piaci árak emelkedése – az elemzők folyamatos figyelmeztetései ellenére is. A szakértők ugyanis többször és több helyen felhívták a figyelmet, hogy a tőzsdei árak emelkedése kizárólag a túlzott likviditás eredménye, a fundamentumok nem indokolják. Mivel az utóbbi időben egyre több kormány kénytelen a megrendült államháztartási helyzet miatt szigorító intézkedéseket hozni, és ezzel kivonni az állami pénzeket a rendszerből, tartani lehet tőle, hogy a likviditás drámai mértékben visszaesik. Erre még csak azzal reagált a piac, hogy a korábbi kitörés „behalt”, de amikor a befektetők megtalálták a sztorit az eséshez bekövetkezett az, amire már korábban is számítani lehettet, amiért már mi is hónapok óta – olykor túlzónak tűnő módon – óvatosak voltunk a részvény-piaci befektetéseket illetően. A február tehát méretes eséssel kezdődött.
|
|
|
Űrfelvétel Görögországról. Félelem a nagy hellén beégéstől Fotó: AP |


iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Kinyomtatom
Továbbküldöm
Megosztom
-0.65%
0.67%



