Ha Orbán nem akar osztogatni, az senkit sem érdekel

A nemzetközi pénzpiacok ingerküszöbét nem érte el Orbán Viktor évértékelő beszéde. A magyar elemzők nagyon örülnek, hogy a Fidesz elnöke nem bocsátkozott drága ígérgetésekbe, amelyek szétzilálnák a költségvetést.

Orbán Viktor beszéde amúgy nem sok gazdaságpolitikai konkrétumot tartalmazott, ezért sem volt hatása a nemzetközi piacokra – mondja Suppan Gergely. A nemzetközi elemzők már elkönyvelték, hogy akár kétharmados győzelmet is arathat a Fidesz a választásokon, így már csak az a kérdés számukra, hogy a párt milyen gazdasági programmal áll majd elő. Ennek ismertetését március közepére, végére ígérte a Fidesz, addig legfeljebb egy-egy elejtett mondatból lehet következtetni a szándékokra.

Az eddigi információk alapján arra lehet következtetni, hogy a program tartalma nagymértékben függ attól, hogy mennyivel nyer a Fidesz: kétharmados győzelem esetén komoly államigazgatási és önkormányzati reformra, vagyis az állami kiadások csökkentésére lehet következtetni a Fideszes gazdaságpolitikusok nyilatkozataiból, amit díjaznának a nemzetközi pénzpiacon – vélekedik Suppan Gergely.

A Fidesz elnökének évértékelőjéből igazából egyetlen mondatra kaphatták fel a fejüket az elemzők, mégpedig, hogy Orbán szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is felelős a gazdaság összeomlásáért. Ám ez is inkább itthon érdekes, a külföldi befektetőket nem izgatja különösebben, hiszen a forintpiacot szinte teljes mértékben a nemzetközi fejlemények irányítják. A jegybank kritizálása nem váratlan lépés Orbán Viktortól, hiszen a Fidesz elnöke Facebook-oldalán ajánlotta rajongóinak Surányi György ex-jegybankelnök cikkét, amely részben a az MNB-t teszi felelőssé azért, hogy az ország az összeomlás szélére került a globális válságban.

Suppan véleménye szerint a jegybank támadása igazságtalan, mivel az MNB szinte teljes mértékben kényszerpályán mozgott nagyjából 2003-tól kezdve, miközben a szocialista-szabaddemokrata kormány sorozatban rontotta el a dolgokat. Az elemző szerint Simor András mostani jegybankelnök ráadásul leginkább a Járai Zsigmond-féle irányvonalat követte. Barcza György szerint részben jogosak a jegybankot ért szakmai kritikák, amelyek szerint a szervezet túlságosan az inflációs célra fókuszált, s emiatt utat engedett egyéb kockázati tényezőknek.

De a legfontosabb most az a piacon, hogy milyen lesz a jövendő kormány és a jegybank viszonya, illetve, hogy az milyen hatással lesz az árstabilitásra és a jegybank függetlenségére – mondja Barcza György. Az elemző szerint nem kell attól félni, hogy az új kormány nekimegy a jegybanknak, mert úgy maga alatt vágná a fát. A pénzpiac számára megnyugtató példa ebből a szempontból, hogy az 1998-as orosz válság alatt – minden feszültség ellenére – eredményesen együtt tudott működni a Fidesz-kormány és a jegybank, s összhangban voltak a költségvetési és a monetáris lépések.