"A vér, veríték és könnyek" programja várhat Görögországra

Az EU-országok pénzügyminisztereinek keddi brüsszeli tanácskozása előtti estén Görögország beleegyezett abba, hogy március közepén újabb intézkedéseket tesz, ha a jelek arra mutatnak, hogy az addig meghozott döntésekkel nem sikerül elérni a célul kitűzött deficitlefaragást.

Athén abba is kénytelen volt belenyugodni az euróval fizető országok pénzügyminisztereinek, az úgynevezett eurócsoportnak a hétfő esti megbeszélésén, hogy - miként azt Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurócsoport elnöke közölte - "egyelőre nem lenne bölcs dolog" az eurózóna országai részéről, ha nyilvánosan részleteznék, a maguk részéről milyen támogató lépéseket kívánnak tenni szükség esetén a görög pénzügyi helyzet stabilizálása, egyben az euróövezet megvédése érdekében. Juncker szerint az esetleges márciusi görög kiegészítő intézkedések alapvetően a kiadáscsökkentésre összpontosítanak majd, de bevételnövelő jellegű lépésekre is sor kerülhet. Szóba jöhet például az áfaemelés, illetve a luxuscikkekre kivetett adó.

A február 11-i kötetlen EU-csúcstalálkozó résztvevői támogatásukról biztosították, ugyanakkor további erőfeszítésekre szólították fel Athént, hogy tegye rendbe költségvetését, hiszen a görögök fizetési nehézségei alááshatják az egész eurózóna stabilitását. Az Európai Bizottság tavaly őszi becslése szerint 2009-ben a GDP-hez képest 12,75 százalékra nőtt a görög költségvetési hiány, az ország eladósodottsága pedig meghaladta a 113 százalékot - az unión belül elfogadhatónak tekintett 3 százalék, illetve 60 százalék helyett.

A legsürgősebb intézkedéseket a brüsszeli bizottság szerint legkésőbb május 15-ig meg kell hoznia az athéni kormánynak. Ehhez már március 16-ig össze kell állítani az idén tervezett intézkedések menetrendjét. Az EU március közepén, majd május közepén újra áttekintené a helyzetet, ezután pedig negyedévenként ellenőrizné, miként alakulnak a folyamatok. A túlzott deficit miatt eljárás alá vont országok esetében általában csak félévente szoktak állapotfelmérést végezni.

Fotó: AP

Az eurócsoport hétfői ülése előtt újságíróknak nyilatkozva - majd az ülésen nyilván kollégái előtt is - Jeórjiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy ha most Athén újabb intézkedéseket jelentene be, az nem állítaná meg "a piacok Görögország elleni támadását". Úgy vélekedett, hogy e piaci támadásokat az állítaná meg, ha az unió kézzelfoghatóbb formába öntené a múlt csütörtöki EU-csúcson Görögországnak elvben kilátásba helyezett támogatást.

Olli Rehn, az Európai Bizottság frissen kinevezett gazdasági és pénzügyi biztosa ugyanakkor arról beszélt: Brüsszel támogatja azt, hogy a görög kormány valósítsa meg stabilitási programját, különösen azt az elemét, miszerint ebben az évben négy százalékponttal kell csökkenteni a költségvetési hiányt. "Ebben az összefüggésben" további intézkedések szükségességét hangoztatta az uniós biztos.

Az eurócsoport - amelynek vállain nyugszik a fő felelősség a közös fizetőeszköz stabilitásának megőrzéséért - hétfő este megadta a keddi uniós pénzügyminiszteri tanácskozás alaphangját. A további takarékossági intézkedések és az áfaemelés márciusi elrendelésének esetleges kényszere a média értékelése szerint "a vér, veríték és könnyek" programját jelentheti Athén számára.

Nem hivatalosan azonban arról beszélnek, hogy tőkeerősebb uniós államok esetleg kétoldalú alapon nyújtanának kölcsönt Görögországnak, vagy felvásárolnának nehezen értékesíthető görög állampapírokat. Attól viszont, hogy az Európai Központi Bankra (EKB) a globális pénzügyi válság kezelésére kitalált szerepkört - az úgynevezett "rossz bank" funkcióját - kiosszák, az egész unió visszarettenne. Annál is inkább, mert e központi bank jövőbeli vezetése nagy valószínűséggel német kézbe kerülhet, márpedig a németek hallatlanul szkeptikusak a görögökkel szemben.