Egyes elemzők szerint csak figyelemelterelés a görög válság fókuszban tartása, mások viszont már az euróövezet jövőjét féltik a túlköltekező, de az egyensúly helyreállításához szükséges szankcióktól vonakodó hellénektől. Az eurózóna központi országainak adófizetői pedig még a gondolatától is irtóznak, hogy ők nyúljanak a zsebükbe a felelőtlen balkáni pénzszórás miatt. Hogy is áll a helyzet valójában, kinek és miért van oka félni?
|
Az első és legfontosabb kérdés, hogy egy kicsi és periférikus gazdaság, még ha a hátára púpozott adósságteher túl is lépte a GDP 123 százalékát, vajon okozhat-e jelentős károkat a hatalmas és erős európai valutaközösségnek?
Ahhoz, hogy komolyabb zavarokat idézzen elő egy euróövezeti ország egyensúlytalansága, el kellene jutnia a fizetésképtelenségig. Ennek a receptje ismert. Nemrégiben Magyarország is kis híján erre a sorsra jutott. Az állam kiadásai finanszírozására külföldi hiteleket vesz fel, csakhogy az egyensúly elvesztése miatt nőnek a kockázatok, így ha nem nőnek a bevételek vagy csökkennek a kiadások, a piac erre azzal reagál, hogy csak nagyobb felárral ad újabb hiteleket. Az államháztartás finanszírozásához azonban ezeket muszáj felvenni, ami tovább növeli az adóssághegyet. Így a kölcsönöket még nehezebb lesz visszafizetni, a kockázatok tovább emelkednek, nem különben a hitelfelvételhez kapcsolódó felárak. Mígnem aztán eljön a pillanat, amikor a kockázatok már olyan nagyok, hogy a hatalmas hozamok reményében sem finanszírozza tovább a piac ezt a folyamatot.
Ekkor érkezik az államcsőd, vagy csobbannak a fuldoklónak bedobott nemzetközi mentőövek az Európai Uniótól, az IMF-től a Világbanktól vagy más szervezetektől. Görögország pedig lassan kimeríti piaci lehetőségeit. Nem csoda, hogy az eurózóna meghatározó országai és az Európai Központi Bank is sürgős intézkedéseket követelnek a görögöktől, amelyek az egyensúlyi állapot visszaállítása irányába mozdítaná el a gazdaságukat. Ehhez igen jelentősen kellene csökkenteni a kiadásaikat – például a közszféra béreit –, és igen jelentősen kellene növelniük az állami bevételeket – például a forgalmi adó drasztikus növelésével – méghozzá minél előbb. (A lehetséges forgatókönyvekről itt bővebben is lehet olvasni.)
|
|


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#2)

+0.53%
-1.25%
A história úgy tekintett mindig (új) Görögországra mint un. levantei országra. Ez egy fokkal jelent jobbat a balkáni minősítésnél, vagyis valami gazdasági élet a pofázáson és a korrupción kívül létezik.
Görögország mindezek ellenére preferált lett a II vh után, valószínűleg a kommunisták visszaszorítása miatt. Érdemtelenül felvették az EU-ba (hamarabb mint Ausztriát!), majd az eurózónába. Elfelejtették volna a történelmet, a mediterrán lazaságot és furfangot, azon esetben a kreatív költségvetéssel való megvezetést?
Elég megtapasztalni az Olympic Airlines szolgáltatásait és némi fogalom alakul ki, habár én visszatérő turista vagyok és szeretem a lazaságukat. De a gazdaság az más.
Ugyanis elterjedt nézet lett a mindennapokban és makro színten, hogy a felelőtlenséget mások fizetik meg, jelenleg lásd a másik cikkben leírt elképzeléseket. (Hülye analógia, de nálunk a közszolgáltatásokat nem fizetők általi veszteségeket megfizettetik a rendesen fizetőkkel).
A görög és más küszködő eurós országok példája a mi szemszögünkből megint csak azt igazolja, hogy szegény szerencsétlen rokonoknak tekintenek.