Változások az illetékszabályokban

Az illetéktörvény 2010. január 1-jén hatályba lépett módosulása következtében változott az illetékek mértéke, a kedvezmények, mentességek rendszere, s bővült az illeték tárgyköre is – ismerteti az APEH a honlapján közzétett tájékoztatóban.

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke jelentősen, 10 százalékról 4 százalékra csökkent. A 4 százalékos kulcsot a tárgyév első napját követően illetékkiszabásra bejelentett, vagy más módon az APEH tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.

Az ingatlan jogügylettel történő szerzését a földhivatalhoz kell bejelenteni. A földhivatali eljárás egyben az illetékkiszabásra történő bejelentés is, így a vagyonszerzőnek nem kell külön megkeresnie az adóhivatalt. Ha például a garázs, hétvégi ház, beépítetlen terület tulajdonjogát, vagy ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jog megszerzését tanúsító szerződést – az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel együtt – 2010. január 1-jét követően nyújtották be a földhivatalhoz, a csökkentett illetékmérték alapján határozzák meg az illeték kötelezettséget.

Az általános mérték csökkentésével összhangban mérséklődött a lakásszerzésre vonatkozó illeték mértéke is. Lakásonként 4 millió forintig továbbra is 2 százalékot kell fizetni, a forgalmi érték 4 millió forint fölötti része után azonban ez évtől a korábbi 6 százalék helyett 4 százalék az illeték mértéke.

A mezőgazdasági termelő által, a termőföld vásárlása után igénybe vehető visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet - amelynek feltétele változatlanul a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs igazolás, mezőgazdasági termelő tevékenység, 5 éves elidegenítési-, vagyoni értékű jog alapítási tilalom – a cserével megszerzett termőföldre is kiterjesztették.

Az új lakás szerzésére vonatkozó illetékmentesség szabályainak alkalmazása során vállalkozónak kell tekinteni a vállalkozási tevékenységet végző egyéb szervezetet vagy jogi személyt (például önkormányzatot) is. Így egyértelművé válik, hogy a tőlük megvásárolt – 15, illetve 30 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó – új lakás esetén is igénybe vehető az illetékmentesség, illetve illetékkedvezmény.

A kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási illetékkedvezményére vonatkozó rendelkezésekben az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó új szabályozás hozott változást. (Ez utóbbi legfontosabb eleme, hogy az egyéni cég és az egyéni vállalkozó élesen elhatárolható gazdálkodási formákká válnak). A korábbi kedvezményi szabályt kiterjeszti arra az esetre is, ha az egyéni vállalkozói vagyon örököse, vagy azt ajándékba kapó a vállalkozói vagyont nem egyéni vállalkozóként, hanem egyéni cégbe vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságba apportálja. A kedvezmény mértéke, illetve igénybevételének szabályai megegyeznek a vállalkozói vagyon megszerzésére vonatkozó szabályokkal.

Illetéket kell viszont fizetni 2010. január 1-jétől a bt., kkt., kft. vagyoni betétje, a szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy öröklése esetén (a részvényöröklés már 2005-től illetékköteles). Az idei évtől az ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése is illetékkötelessé vált. Illetékfizetési kötelezettség azonban csak akkor keletkezik, ha a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétek összege eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75 százalékát. Ehhez össze kell számítani a vagyonszerző közeli rokonai és gazdasági érdekeltségei tulajdonában lévő vagyoni betéteket is. Amennyiben az összeszámítandó betétek aránya elérte a 75 százalékot, a vagyonszerzőnek bejelentési kötelezettsége mellett valamennyi korábbi ügylettel megszerzett vagyoni betétre eső illetéket is meg kell fizetnie.

A finanszírozási célú ügyletek fokozottabb támogatása érdekében a törvényalkotó egy átmeneti időszakra mentesítette a visszlízing szerződésben lízingbe vevő pozícióban lévő felet, vagyis azt a személyt vagy szervezetet, amely korábban kifejezetten visszalízingelés céljából értékesítette a tulajdonában lévő ingatlant, gépjárművet, pótkocsit a lízingbe adó cégnek. Az átmeneti mentesség ingatlanok esetében 2009. július 9. és 2012. december 31. között, míg gépjármű és pótkocsi esetében 2009. november 17. és 2012. december 31. között – az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül – illetékkiszabásra bejelentett ügyekre vonatkozik.

Minden Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármű megszerzése esetén illetéket kell fizetni, függetlenül a szerződéskötés vagy az átadás helyétől. Korábban a törvényben magyarországi átadás szerepelt.

A lakóházépítésre vonatkozó feltételes mentességet, illetve a továbbértékesítési célú illetékkedvezményt igénybe vevők – a gazdasági válságra tekintettel – átmeneti, kétéves határidő-hosszabbítási lehetőséget kaptak. Azok kaphatnak ilyen módon segítséget, akik a gazdasági válság előtt vállaltak kötelezettséget, de vállalásukat a gazdasági válság okozta visszaesés miatt nem tudták teljesíteni. E körbe a lakóház felépítésére vállalt kötelezettség esetén a 2004. október 1. és 2009. május 31. között, míg ingatlan célú forgalmazásra vállalt kötelezettség esetén a 2006. október 1. és 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagyonszerzési ügyek tartozhatnak.

A határidő-hosszabbítás nem automatikusan jár, csak az illetékfizetésre kötelezettek által, határidőben előterjesztett kérelmek esetén vehető igénybe. Azon ügyekben, melyekben az eredeti határidő 2010. január 15. előtt járna le, 2010. január 30-ig, azokban viszont, ahol a határidő 2010. január 15-ét követően járna le, az eredeti határidő lejártáig lehet előterjeszteni. A kérelem benyújtására nyitva álló határidőt követően már csak igazolási kérelemmel együtt kezdeményezhető a határidő-hosszabbítás.