Deloitte: még nem hozott érdemi változást a módosított csődtörvény

A fél éve hatályos módosított csődtörvény leegyszerűsítette ugyan a csődeljárás általános szabályait, az első hónapok mégis azt mutatják, hogy a gazdaság szereplői egyelőre nem ismerték fel a módosításnak köszönhető új lehetőségeket, vagy nem mernek élni velük – közölte a Deloitte.

A tanácsadó társaság közleményében a vele együttműködő Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi iroda tapasztalatai alapján rámutatott: az ősszel elfogadott jogszabályváltozás egyszerűbbé, és egyben racionális üzleti alternatívává tette a csődvédelem alkalmazását a gazdaságilag nehéz helyzetbe került adós vállalatok esetében, szemben a felszámolási eljárással, amely gyakran valódi eredmény nélkül, a hitelezők kinnlevőségeinek bennragadásával zárul.

Miközben az egyszerűbb csődvédelem lehetősége 2009 szeptembere óta létezik, a bajba jutott cégek még mindig nem ismerik igazán, vagy pedig tudatosan igyekeznek elkerülni alkalmazását. Utóbbi gyakorlat arra vezethető vissza, hogy a cégek félnek a megbélyegzéstől, hiszen a gazdaság szereplői még mindig felettébb bizalmatlanul közelítenek a csődvédelembe "menekült" vállalkozásokhoz. Furcsa ellentmondás, hogy miközben ez a megoldás éppen a vállalatok megszűnését hivatott megakadályozni - egyfajta türelmi időt teremtve a működés, a finanszírozás újraszervezéséhez - igazi elterjedését a téves piaci közvélekedés megakadályozza – emelte ki az ügyvédi iroda a Deloitte közleményében.

A fél éve hatályos jogszabály fontos újításai közé tartozik, hogy már a hitelezők is folyamodhatnak adósuk csődvédelméért. Az elmúlt fél év tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a gyakorlatban ez igen nehezen megvalósítható. A jogalkotói szándék - hogy a hitelezők felszámolási eljárás helyett lehetőleg csődeljárást kezdeményezzenek adósaikkal szemben - vélhetően nem tud teljesen érvényesülni, mivel adminisztrációs terhet ró az eljárásban magára az adósra is, amely ebben a megközelítésben inkább passzív félnek tekinthető.

A jogszabály értelmezésében nehézséget jelent a helyenként pontatlan megfogalmazás is - húzta alá az ügyvédi iroda a közleményben. A törvény nem rendelkezik például egyértelműen arról, hogy a hitelezői szavazások, többségi döntések esetén pontosan miként kell meghatározni a követelési aránytól függő szavazatok számát, ami bizonytalanságra adhat okot a szoros szavazati aránnyal meghozott hitelezői határozatok esetén. A módosított törvény egy másik hiányossága, hogy nem biztosítja egyértelműen a befektetők védelmét.

Az iroda úgy vélte: az is közrejátszik abban, hogy a cégek egy része félve közelít a csődvédelem alkalmazásához, hogy a kérelmezéstől számítva mindössze 90 nap áll az adós rendelkezésére, hogy hitelezőivel megkösse a csődegyezséget. Ha ez idő alatt nem sikerül megállapodni a hitelezőkkel, a folyamat automatikusan felszámolási eljárásba vált át. Ez a 90 napos határidő, fizetési haladék egészen egyéves időtartamig meghosszabbítható, de ehhez szintén a hitelezők meghatározott hányadának beleegyezése szükséges.