Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#1)
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint, ha az államháztartási hiány 4,5 százalékig emelkedne, az még kezelhető lenne. Ezt azonban csak akkor lehet túllépni, és elfogadtatni a nemzetközi szervezetekkel, ha valamely nagy alrendszer reformjára végre sor kerül – mondta Csányi Sándor a Magyar Narancsnak adott interjúban.
|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) válságban tanúsított magatartásáról úgy vélekedett, hogy 2008 októbere után már nem sok mozgástere volt az MNB-nek. Szerinte a jegybank korábbi, a krízis kirobbanása előtti magatartása sokkal problémásabb. Az MNB szeme előtt ugyanis hosszú ideig egyetlen cél lebegett: a forint értékállóságának védelme, így nagyon erős forinttal és magas kamattal érkeztünk a válság kapujába. Az októberi krízis, illetve a 300 bázispontos kamatemelés után már kényszerpályán mozgott az MNB – mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor: továbbra is úgy gondolja, hogy a legnagyobb probléma a költségvetési hiány, az ország hitelességét leginkább ez rombolta, és nem a monetáris politika.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) MNB-be való esetleges beolvasztásáról azt tartotta: lehet, hogy a szakértelemben és a költségekben lenne szinergia, de jelenleg nem látni olyan okot, ami indokolná a felügyelet beolvasztását a jegybankba. A PSZÁF a jelenlegi modellben is hatékonyan tud működni.
Az OTP Bank terjeszkedési stratégiájáról Csányi Sándor kifejtette, hogy már a tavalyi negyedik negyedévben elkezdtek akvizíciós célpontokat keresni. Három esetben már megtörtént a kapcsolatfelvétel, van, ahol már az átvilágítás is megesett. Elsősorban azokon a piacokon terveznek növekedést, ahol az OTP még nem érte el a gazdaságos üzemméretet. Főleg Romániában, de Szerbiában, Szlovákiában és Horvátországban is is szeretnének tovább terjeszkedni. A legígéretesebb célpont a romániai, bár még nem tettek árajánlatot.
Az elnök-vezérigazgató elmondta azt is, hogy eddig egyetlen akvizíciót sem bánt meg, és szó sincs arról, hogy a szerbiai bankot eladnák. A térség bankrendszere Csányi Sándor szerint még mindig alulértékelt, de mindez a helyére kerül, sőt a gazdaság a következő években ismét dinamikusabban növekszik majd, mint a nyugat-európai országokban. Európa hozzájárulása a világ GDP-jéhez a jövőben csökkenni fog, Ázsia vagy Brazília már most sokkal vonzóbb a befektetők szemében – mutatott rá. Csányi Sándor. Elmondta, hogy az ő gondolkodásukban is szerepel Ázsia, azon belül is egy ország, de erről egyelőre nem kívánt többet mondani.
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#1)
+0.53%
-1.25%
magyarországon 100 forint nyereségből 52-t von el az állam, tehát kevesebb, mint a fele vehető fel netto osztalékként,úgy, hogy ráadásul ez sem egészségbiztosítási jogviszonyt nem teremt, sem pedig a nyugdíjba nem számít bele.
szlovákiában ezzel szemben 100 ft nyereségből 81 ft felvehető nettó osztalékként,ott nincs szükség off shore cégekre, számlagyárakra, és egyéb manipulációkra.
munkabér esetén még rosszabb a helyzet, ott 59 % az államé (adók és járulékok együtt), és a jövedelem mindössze 41 %-a marad meg.
magyarországon az a probléma, hogy hatalmas mértékű adót/járulékot KELL(ENE) fizetni, de a valóságban aki tudja elsumákolja, ami így óriási veszteség az országnak.eurómilliárdokkal gazdagítjuk ficót.