Sukoró-ügy: Bajnaiék nem az ingatlanokat firtatták

A miniszterelnök, tanúvallomása szerint, nem emlékszik arra, hogy a King's City elnevezésű beruházással kapcsolatos 2008. májusi parlamenti egyeztetésen szóba került-e az ingatlancsere, illetve a sukorói ingatlanok. A miniszterelnök csütörtökön hozta nyilvánosságra a Sukoróra tervezett, ott meghiúsult turisztikai beruházással kapcsolatban szerdán felvett tanúvallomásának jegyzőkönyvét.

A jegyzőkönyv szerint az eljáró ügyész a tanú elé tárta a "King's City" nevű komplex turisztikai projekt és ahhoz kapcsolódó egyéb szálláshely, szórakoztató- és szerencsejáték-komplexum és létesítményei megvalósítását magában foglaló nagyberuházással kapcsolatos emlékeztetőt. Ez az emlékeztető a Parlament Nándorfehérvári termében Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, Bajnai Gordon akkori nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Tátrai Miklós akkori vezérigazgató, Joav Blum és mások részvételével tartott egyeztetésről készült. Bajnai Gordon a jegyzőkönyv szerint azt mondta, hogy miniszterelnöki találkozó a befektetőkkel nem példa nélküli, azonban azt csak különösen jelentős beruházás esetében tartják.

Ismertetése szerint a beruházással kapcsolatban már 2007-ben találkozott "Lauder és Langhammer urakkal még önkormányzati és területfejlesztési miniszterként, mivel a miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerint a turizmus is ezen minisztériumhoz tartozott." A kormányfő azt mondta: "Nem emlékszem arra, hogy akkor mutattak volna valamilyen prezentációt vagy más írásos anyagot. Későbbi szakaszban mutattak csak látványterveket. Ekkor a befektetők még Pest megyei helyszínben gondolkodtak. Lehetséges, hogy említették a konkrét települést, Albertirsát, de erre már nem emlékszem".

A Parlamentben tartott megbeszélésre hivatalból kapott meghívást Bajnai Gordon, akkor már mint nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, mivel - ismertetése szerint - ezen minisztérium feladatkörébe tartozott a külföldi befektetések kormányzati előkészítése. "A megbeszélésen részt vevő személyek közül Lauder úr és Langhammer úr, valamint Blum úr nevére emlékszem. Azt már nem tudom megmondani, hogy az Itzhak Fisher és a Gaye név kit takar, ezen személyekre nem emlékszem. Arra már szintén nem emlékszem, hogy a Magyar Állam részéről kik vettek részt a megbeszélésen, de az emlékeztető nyilván helyesen sorolja fel a részt vevő személyeket" - mondta a miniszterelnök. Ezen a megbeszélésen a befektetők vázolták a beruházás nagyságrendjét. A miniszterelnök úgy emlékezett, hogy 2500 embernek munkát adó munkahelyről és egymilliárd dollárt meghaladó összegű beruházásról esett szó.

Mint mondta, nem emlékszik arra, hogy ezen a megbeszélésen a csere, illetve a sukorói ingatlanok konkrétan szóba kerültek-e. A befektetők számára azt nyilvánvalóvá tették, hogy a beruházás részét képező játékkaszinó engedélyköteles, és ehhez nyilvános pályázatot kell kiírni. Előfordulhat, hogy más pályázó kedvezőbb ajánlatot tesz, és ennek kockázatát nekik kell viselniük. Annyi elhangozhatott még a megbeszélésen, hogy a Pénzügyminisztérium hajlandó kiírni a pályázatot - mondta.

A megbeszélésen tájékoztatást kaptak a befektetők arról, hogy jogszabály szerint lehetőség van egyedi kormánydöntésen alapuló munkahelyteremtő támogatásra. A támogatásra vonatkozó kormánydöntés szakmai előkészítése az ITD Hungary Zrt. feladata volt, amely szervezet a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz tartozott. Ezen támogatás előkészítése ugyan elkezdődött, de jóval, hónapokkal később, a befektetők jelezték, hogy ezt nem kívánják igénybe venni.
"Ekkor már egyébként nem személyesen én foglalkoztam az üggyel, hanem az említett szervezet. Az ITD Hungary Zrt. a minisztériumon belül a Garamhegyi Ábel által vezetett szakállamtitkársághoz tartozott. A támogatással kapcsolatos feladatok ellátásával Garamhegyi Ábelt bíztam meg, amely egyébként is a szokásos módon az ő feladatai közé tartozott".

Mint mondta, szintén az általa vezetett minisztériumhoz tartozott a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsítására és egyszerűsítésére vonatkozó döntések előkészítése. Emlékeim szerint - tette hozzá Bajnai Gordon - a megbeszélésen jelezték a befektetők, hogy annak idején szeretnének majd élni ezzel a lehetőséggel, ha abba a fázisába jut a beruházás. "Nem emlékszem arra, hogy a megbeszélésen konkrét feladatok és határidő ki lett-e volna jelölve az egyes illetékes állami szervek részére. Ez a megbeszélés inkább protokolláris jellegű volt. Nem emlékszem, hogy ezen a megbeszélésen a beruházással kapcsolatban valamilyen prezentációt vagy más dokumentumot mutattak volna-e a befektetők, de azt elmondták, hogy mit szeretnének, mi a szándékuk" - mondta Bajnai Gordon.

A jegyzőkönyv szerint arról is beszélt, hogy a támogatást általában úgy nyújtják, hogy erről egy szerződést kötnek, amelyben a beruházó általában azt vállalja, hogy 5 évig megtartja a munkahelyeket. A támogatásra vonatkozó szabályokat jogszabály tartalmazza. A szerződés megkötését egyedi kormánydöntés alapozza meg, de jelen esetben idáig nem jutott el az ügy. A miniszterelnök közölte, hogy a magyar fél szempontjából nem az ingatlanok képezték az ügylet lényegét, hanem az volt a fontos, hogy egy ilyen nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházás megvalósuljon. Pusztán a számokat, illetve a méretét tekintve a beruházás meghaladja a Mercedes-beruházást vagy az Audi-beruházást - mondta Bajnai Gordon.