Gazdasága szédületes sebességű növekedése miatt Kína már nem csak polgárainak számát tekintve világelső. Például éppen most körözte le Németországot és állt az exportőrök ranglistájának élére. A világ pedig belenyugvóan nézi e folyamatot, legfeljebb a protekcionista gazdaságpolitika miatt van egy kis zúgolódás.
|
|
Az egy főre jutó kínai GDP 1980-ban 300 dollár körül volt, ami harminc év alatt a 22-szeresére nőtt. Tekintetbe véve, hogy a bruttó nemzeti termék nagy részét az ország 300 millió lakosú parti övezetében és nagyvárosaiban állítják elő, a fejlődés sebessége még szédületesebb. A gyenge vásárlóerő ellenére is hatalmas belső piac, a kimeríthetetlennek tűnő olcsóbérű munkaerő hadak, az utóbbi időben felhalmozott 2000 milliárd dollárt is meghaladó tőketartalék, valamint az extenzív fejlesztéseknek nagyon kedvező centralizált politikai berendezkedés azt vetítik előre, hogy Kína (s erről egyre több prognózis jelenik meg) ha a jelenlegi fejlődési ütemet képes lesz fenntartani, belátható időn belül a világ legnagyobb gazdasága lehet.
Hogy Kínát mi hajtja a csúcsra jutásban, amikor évtizedeken át a pártállamot ez egyáltalán nem érdekelte? A válaszért egészen 1978-ig kell visszatekinteni, amikor Teng Hsziao-ping lett a kínai állam vezetője. Teng szerint „az igazság felismerésének egyetlen ismérve a gyakorlat”, vagy, ahogy szállóigévé vált mondatában szerepel: „Nem fontos, hogy milyen színű a macska, ha elkapja az egeret”. Ettől kezdve a világ legnépesebb országa egyre pragmatikusabb politikát folytatott, ami beletorkollott az „egy ország – két rendszer” koncepcióba, amely a kommunista párt irányítása mellett elképzelhetőnek tartotta a kapitalizmus korlátozott evezetését. Az eredmény ismert: esély az igazi nagyhatalmi státusz elérésére. A kínai vezetők pedig bolondok lennének, ha ezt nem próbálnák valóra váltani. Mivel kiderült, hogy mostanság a katonainál lényegesen hatékonyabb eszköz a gazdasági erő bevetése, hát kitűzték a célt, hogy Kína legyen a világ gyára. Varrodákkal kezdték, s ma már a high tech iparnál tartanak.
|
|
| Fotó: chinastat.com |


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#12)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#12)
-2.19%
+0.95%
A bérköltségek valóban befolyásolják a versenyképességet, de ez valószínűleg nem elégséges tényező a sikerhez. Ha elég lenne, Magyaroszág is gazdaságilag versenyképes volna Nyugat-Európával, jóval alacsonyabb bérszínvonala miatt. Mint tudjuk, ez nincs így, tehát a kínaiak azért valami mást is tudnak...