Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#12)
Gazdasága szédületes sebességű növekedése miatt Kína már nem csak polgárainak számát tekintve világelső. Például éppen most körözte le Németországot és állt az exportőrök ranglistájának élére. A világ pedig belenyugvóan nézi e folyamatot, legfeljebb a protekcionista gazdaságpolitika miatt van egy kis zúgolódás.
|
|
Kínai gyári munkásnő. Állítólag érte növekednek Fotó: AP |
Az év elején Ven Csia-pao a jelenlegi kínai miniszterelnök, az Országos Népi Gyűlés (a kínai parlament) idei ülésszakának megnyitóján az ország gazdaság állapotát és kilátásait elemezte. Igen figyelemre méltó beszéde arról szólt, hogy a fejlődési feltételek jobbak ugyan, mint 2009-ben voltak, de a helyzet még mindig bonyolult.
A kormány azonban 3 százalék alatt akarja tartani a fogyasztói inflációt, miközben 9 millió új munkahelyet teremt. Ráadásul a szociális kiadásokat is 8,8 százalékkal emelik, különösen az etnikai kisebbségek életszínvonalának növelését tartják szem előtt. A kormányfő kijelentette, hogy a gazdasági fejlődés alapvető célja az emberek jólétének növelése, s emiatt a hazai fogyasztás növelésére irányuló intézkedéseket ígért.
De arról is beszélt, hogy a csúcstechnológiájú ipar létrehozása révén csökkentik az exporttól való függőségüket. Sőt az anyaország folytatni fogja a kereskedelmi-gazdasági együttműködés fokozását Tajvannal. Ven Csia-pao szerint Peking „alapjában véve stabil” árfolyamon fogja tartani a jüant, s egy szóval sem említette, hogy Kína változtatna árfolyam-politikáján. Pedig éppen ez okozza a legnagyobb feszültségeket Kína és kereskedelmi partnerei (így az Egyesült Államok) között, akik azon úgy gondolják, hogy a kínai fizetőeszköz alulértékelt, és duzzasztja az ország kereskedelmi többletét.
Tavaly a kínai export, 1,202 billió dollárt ért el, s ezzel a világ elsőszámú exportőre lett, megelőzve a sokáig verhetetlen Németországot, amely csak 1,1 billió dolláros exportra volt képes. A kínai teljesítmény így is 16 százalékkal kisebb a válság hatásai miatt, mint 2008-ban volt. Az importjuk tavaly 1,006 billió dollár volt, ami csak 11,2 százalékkal maradt el az előző évitől. A kínai kereskedelmi többlet 2009-ben igen nagyot esett, az előző évi 66 százalékára, de így is meghaladta a 196 milliárd dollárt.
Kína számára az export nem egyszerűen gazdasági kérdés (HVG, 2010. január 14.). Belső kereslete – a nagyvárosok lakosságának gazdagodása ellenére – még messze van a fejlett ipari országokétól, és a kivitel létfontosságú ahhoz, hogy a gazdasági növekedés legalább 8 százalék legyen. Márpedig ez az az ütem, amely mellett a gazdaság képes felszívni a vidéket otthagyó migráns munkásokat és az oktatásból kilépőket, s nem fenyegeti a társadalmi békét a munkanélküliség réme.
A legfontosabb exportösztönző a mesterségesen alacsonyan tartott valutaárfolyam. A főleg amerikai, kisebb mértékben európai nyomásnak engedve Kína 2005 közepén eloldotta a jüant a dollártól, és hagyta erősödni az amerikai fizetőeszközhöz képest. Ekkor a kínai valuta árfolyama a dollárral szemben nagyjából 20 százalékot emelkedett, de a közelgő válság jeleire reagálva 2008 nyarán Peking csöndben visszaállította a köteléket. A jüan azóta a dollárral együtt mozog – jobbára gyengül –, és ez a folyamat sokáig bírta Washington és Peking törékeny egyetértését, mert mindkét ország érdekeinek megfelelt (HVG, 2009. október 31.). A két valuta újbóli összekapcsolását leginkább az EU szenvedte meg, mert az erős euró mindkét viszonylatban hátrányt jelentett számára.
Lacika
shinjuku
d.shannon
feri
+0.53%
-1.25%
A bérköltségek valóban befolyásolják a versenyképességet, de ez valószínűleg nem elégséges tényező a sikerhez. Ha elég lenne, Magyaroszág is gazdaságilag versenyképes volna Nyugat-Európával, jóval alacsonyabb bérszínvonala miatt. Mint tudjuk, ez nincs így, tehát a kínaiak azért valami mást is tudnak...