Üzleti korrupció: a Strabagtól a Daimlerig

Nem a Daimler-ügy az első nemzetközi korrupciós botrány, amelyben felmerül a gyanú, hogy magyar kormánytisztviselők vagy politikai pártok kenőpénzeket fogadtak el. Az is előfordult, hogy magyar cégvezetők keveredtek külföldön vesztegetés gyanújába. A felidézett ügyekből kiderül: a vállalatvezetők belebukhatnak ugyan, és a cégek gyakran vaskos büntetéseket kénytelenek fizetni, ám az sohasem derül ki, hogy kinek a zsebében landoltak a csúszópénzek.

A Strabag és a pártkasszák

Fotó: mti

Az ausztriai választási küzdelmek során pattant ki a Strabag építőipari cég pártfinanszírozási ügye. A gyanú szerint a Strabag társtulajdonosa, Hans Peter Haselsteiner egy bécsi társaságon, az Eurocontacton keresztül illegális pénzadományokat juttatott a a magyar parlament baloldali pártjainak, illetve a Fidelitasnak és Lezsák Sándor politikai érdekeltségeinek. Az osztrák sajtó szerint a kenőpénzek részben azt a célt szolgálták, hogy kartelltevékenységéért kisebb büntetéseket rójanak ki a cégre, másrészt pedig hogy így szerezzen vaskos autópálya-építési megbízásokat és egyéb nagyberuházásokat. Tény, hogy a Strabag az érintett időszakban, 2003 és 2007 között több mint 300 milliárd forint közpénzt nyert el a magyar államtól.

A bécsi államügyészség – az osztrák Format című lap értesülése szerint – 2008 októberében nyomozást indított Haselsteiner és a Strabag lobbicége, az Eurocontact lemondani kényszerült egykori vezetője ellen. Az ügyben 2006-ban a magyar ügyészség is vizsgálódott, ám a nyomozást akkor beszüntették. A korrupciós ügyekért felelős budapesti főügyészség (Központi Nyomozó Főügyészség) két év múlva ugyan újra elővette az ügyet és jogsegély-megkereséssel fordult az osztrák hatóságokhoz, ám nem jutott addig az eljárás, hogy bárkit meggyanúsítsanak.

Magyar Telekom: balkáni ügyletek

Straub Elek elnök-vezérigazgató és más felsővezetők székébe kerültek a Magyar Telekom 2000 és 2006 közötti montenegrói és macedóniai kétes ügyletei. A cég auditora, az amerikai PricewaterhouseCoopers magyar irodája szúrta ki a montenegrói leányvállalat, a Telekom Montenegro gyanús szerződéseit, amelyek révén a cég összesen mintegy 2 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett ki különféle montenegrói és off-shore paradicsomokban bejegyzett tanácsadó cégeknek, köztük – a HVG információi szerint – egy olyan ügyvédi irodának, amelynek egyik partnere Milo Gyukanovics montenegrói kormányfő testvére.

Fotó: Túry Gergely

A budapesti és a montenegrói vezetők hiába semmisítettek meg számos bizonyítékot, a Magyar Telekom által az esetek kivizsgálásával megbízott amerikai White & Case ügyvédi irodának mégis sikerült felfedeznie a másik balkáni szálat is: a macedón leányvállalat 24 millió eurót fizett ki a több mint 20, kétesnek minősülő tanácsadói, lobbitevékenységre vonatkozó és más jellegű szerződés alapján. A White & Case jelentésében lényegében igazoltnak látta, hogy a pénzek korrupciós célokat szolgáltak, de azt nem tudták kideríteni, hogy konkrétan kik kapták a pénzeket, kormánytisztviselők vagy politikai pártok is. A montenegrói ügyészség  ugyanakkor 2007-ben azt állapította meg, hogy a szerződések megkötése és a kifizetések törvényesek voltak.

Kérdés, hogy az érintett vezetők elmozdításán túl lesz-e konkrét felelősségre vonás? A HVG forrásai szerint az Magyar Telekom 59,21 százalékos tulajdonoa, a német Deutsche Telekom (DT) tudtával olajozta meg a balkáni üzletmenetet, más források szerint viszont nem támogadták a balkáni akvizícókat. Mindenesetre a New York-i értéktőzsdén is jegyzett DT-nek a balkáni vagy a magyar hatóságoknál korrupciós ügyekben jóval szigorúbb amerikai igazságügy-minisztérium, valamint az értékpapír-felügyelet vizsgálata miatt is aggódnia kell, amelyek még nem zárultak le. Itthon pedig a Nemzeti Nyomozó Iroda jelenleg is vizsgálja, törvényesek voltak-e a kifizetések, szóba jöhet-e hűtlen kezelés.