Az otthontalanság otthona – lakást venni 2010-ben

A Fidesz programjából nem derül ki, hogy az új kormánytól milyen intézkedésekre számíthatnak a lakáspiac szereplői. Pedig probléma akad bőven: mélyponton a lakásvásárlási és lakásépítési kedv, az állami lakástámogatás minimálisra szűkült, a szigorodó feltételek miatt folyamatosan csökken a lakáshitelkérelmek száma. A hvg.hu utánajárt, mikor és hogyan érdemes mégis az idén lakást vásárolni.

A magyar lakáspiac tavaly érte el a mélypontot. A gazdasági válság miatt sokan elhalasztották lakásvásárlási szándékukat vagy le is mondtak róla. A lakásvásárlásba mégis belevágók sokkal óvatósabbá váltak, inkább az olcsóbb és kisebb használt lakásokat keresik – mondta a hvg.hu-nak Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzője. A befektetési célú lakásvásárlás visszaszorult, mostanság sokkal inkább az otthonteremtés céljával  vásárolnak lakásokat az emberek. Az első lakásra vágyó fiatalok pedig sokszor inkább az albérletet választják és elhalasztják a vásárlást.

Fotó: Végel Dániel

Szigor a köbön

A bizonytalanság mellett az elmúlt másfél évben a lakossági hitelezés szigorodása is visszavetette a lakásvásárlási kedvet. „Az állami lakástámogatás jelentősen összezsugorodott, így csak egy nagyon szűk réteg juthat hozzá“ – magyarázta a hvg.hu-nak Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft ügyvezető igazgatója. Az idén márciusban bevezetett kormányzati hitelszigorítások miatt az alacsony jövedelműek, a nem bejelentett foglalkoztatottak és a kistelepülésen élők szorulnak ki a hitelfelvételből.

Júniusban pedig újabb szigorítás lép életbe, amellyel lényegében kiesnek a hitelezhetőségi körből a jövedelem nélküliek, a bejelentett jövedelem nélkül foglalkoztatottak, vagy akiknek nagyon alacsony a hivatalos jövedelmük, mert például részmunkaidősök, vagy a munkaadójuk nem jelenti be őket teljes összegre. Ugyanígy, az amúgy is szigorodó banki kockázati listán előkelő helyen szereplő kistelepüléseken élők is kieshetnek a hitelezettek köréből.

Mélyponton a lakáshitelpiac

Mindezek alapján nem csoda, hogy mélypontra került a hitelfelvételi hajlandóság is. A hvg.hu által megkérdezett bankok válaszaiból kiderült, hogy az idei első negyedévben is folytatódott a lakáshitel-igénylések számának csökkenése. Idén ráadásul a tavalyi év első felében a kiegészítő kamattámogatásos hitelek bejelentett megszüntetése miatt előrehozott hitelfelvételektől várt növekedés is elmaradt, az ügyfelek igyekeztek ugyan előrehozni a vásárlásaikat, de ennek mértéke meg sem közelíti az előző évit – magyarázták az Erste Banknál. Az OTP szerint a hitelfelvételi hajlandóságot leginkább a munkahely elvesztésétől, a háztartások szabadon elkölthető jövedelmének csökkenésétől való félelem mérsékli. A lakáshitelek esetén szükséges minimum 25 százalékos önerő feltétele is szűkíti a lakásvásárlást tervezők körét.

Ráadásul a korábbinál jóval kisebb összegű hitelt akarnak vagy tudnak felvenni az emberek. Az Erste Banknál is érezhető tendencia, hogy amíg a válság előtt az ügyfelek jellemzően felvették a maximális hitelösszeget, és inkább a rendelkezésre álló készpénzüket tartalékolták, addig most a lehető legkisebb összegű hitelt veszik fel az eladósodás csökkentése érdekében. Az átlagos hitelösszeg a 2008-as 9,1 millió forintról mára 6,7 millió forintra csökkent az Erste Banknál. A CIB Banknál is csökkent az átlagos hitelösszeg, amely jelenleg  4-5 millió forint körül alakul.

A forinthitel a sláger

Az általános hitelezési szigorodás mellett a gazdasági válság egy másik hozománya a lakáshitelek devizanem szerinti hangsúlyeltolódása. A tavalyi év második felében újra beindult a piaci alapú forinthitelek kereslete, azt követően, hogy egyre több bank kínálatában jelentek meg vonzó konstrukciók, egyre csökkenő kamatokkal. A CIB Banknál például a gazdasági válság kitörése előtt, a folyósított lakáshitelek mindössze 4-5 százaléka volt forintalapú, tavaly év végén viszont már 40 százalék. A forinthitelek aránya a teljes hitelportfolión belül fokozatosan növekszik az Erste Banknál is, ez azonban a pénzintézet szerint azért ilyen látványos, mert az eddig domináló devizahitelek felvétele jelentősen csökkent. A forinthitelek aránya szektorszinten jelenleg meghaladja a 20 százalékot, és folyamatosan növekszik, az Erste Bank várakozásai szerint az év második felére ez az arány meghaladja majd az 50 százalékot.

Hasonlóképpen mára minden nagybank kínál újra euróalapú jelzáloghiteleket, s ezek kamata közelít a svájci frank szintjéhez. A bankok már tavaly májusban elkezdték leszorítani az euróalapú lakáshitelek kamatait – mondja Bánfalvi László. Az átlagos ráta 2009 decemberében 7,65 százalékon állt. Az MNB statisztikája szerint forinthiteleknél hasonló a tendencia; itt 9,16 százalék volt az átlagos ráta tavaly év végén. Az OCHC szerint a történelmi mélypontjára süllyedő jegybanki alapkamat tovább fogja segíteni a forinthitelek terjedését, és várhatóan egyre több bank és pénzintézet kínálatában fog szerepelni kedvező forinthitel, ami a hitelfelvevők számára előnyös versenyhelyzetet teremt.