Regisztráció
 • 
Bejelentkezés
 •   •  twitterlogo •  rsslogo Hírcsatornák

BEJELENTKEZÉS



Kedves regisztrált látogatónk!

Felhívjuk figyelmét, hogy hosszú átmeneti időszak után mától csak e-mailcímével tud bejelentkezni oldalunkra. Amennyiben nem emlékszik, azonosítóját milyen címmel regisztrálta, írjon levelet munkatársainknak a hvg.hu@hvg.hu címre!

Ha még nem regisztrált a HVG Online rendszerében, akkor ide kattintva megteheti.

Ha elfelejtette jelszavát, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük a jelszóemlékeztetőt.

Ha szeretné újra megkapni a regisztrációja véglegesítéséhez szükséges aktivációs kódot, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük az aktivációs levelet.

HVG.HU \ GAZDASÁG

Buktatók a banki jelzálogjog bejegyzésekor

2010. május 07., péntek, 10:07
Szerző: MTI


Címkék: jelzálog; Deloitte; jelzáloghitelező; jelzáloghitel;

Egyszerű eszközökkel csökkenthető annak a kockázata, hogy a földhivatal elutasítja a jelzálogjog bejegyzését a tulajdonjog-fenntartással történő ingatlan-adásvételek esetében – hívja fel a figyelmet a Deloitte annak kapcsán, hogy olykor a határidők csapdájába esnek a vevők és a finanszírozó pénzintézetek is.

Key Account Sales Specialist
Álláshirdetés

A földhivatalok egy FVM-állásfoglalásnak megfelelően 2009 óta az ilyen ügyleteknél automatikusan elutasítják a jelzálog bejegyzését abban az esetben, ha a felek az összes feltétel teljesítésére nyitva álló igen szűk, 30 napos határidőt elmulasztják.

Ember Csaba, a Deloitte Magyarországgal együttműködő Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi iroda ügyvédje a Deloitte közleményében ismertette: azoknál az ingatlan-adásvételi ügyleteknél, ahol a vételár megfizetéséhez banki finanszírozás is kapcsolódik, a vevő szinte soha nem az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában fizeti ki a teljes vételárat, és a földhivatali bejegyzési kérelem beadására is jellemzően csak későbbi időpontban kerül sor.

A felek ilyenkor általában azt kérik a földhivataltól, hogy az eladás tényét úgynevezett tulajdonjog-fenntartással jegyezze be, ami egyfajta biztosítékot jelent mind a vevő, mind a finanszírozó számára, hiszen az eladó ez idő alatt másnak nem adhatja el az ingatlant, illetve nem is terhelheti meg azt. A gyakorlatban az ingatlan tulajdoni lapja tartalmazza a hivatalos utalást a tulajdonjog-fenntartással történő eladásra, ezt pedig a rangsorban már a finanszírozó jelzálogjog-bejegyzése követi a széljegyen.

A probléma az ilyen típusú ügyleteknél akkor keletkezik, amikor a felek határidő megjelölése nélkül kérik az eladás feljegyzését. A földhivatal ilyenkor feljegyzi a tulajdonjog-fenntartással történő eladás tényét, és egyidejűleg törli az erre vonatkozó széljegyet.

Ezután a hivatalnak a finanszírozó jelzálogjogának bejegyzése ügyében kell döntenie, amire az ingatlan-nyilvántartási törvény alapján 30 napja van. Ha azonban a 30 napos határidőn belül nem történik meg a teljes vételár megfizetése, és nem érkezik be a földhivatalhoz a szabályos bejegyzési engedély, a hivatalnak a jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó kérelmet automatikusan el kell utasítania.

Ember Csaba kiemelte: az elutasítás az összes érintett számára kellemetlenséggel jár, hiszen átmenetileg meghiúsítja az adásvételt, a finanszírozó bank pedig elveszíti a biztosítékot jelentő jelzálogjogát, mivel a hitel folyósítására (amelyből a vevő a vételár egy részét kifizeti) általában már a tulajdonjog-fenntartással történő eladás tényének még csupán széljegyre történő feljegyzése alapján sor kerül. Tekintettel arra, hogy az adásvétel nem történik meg, azaz a vevő nem kerül tulajdonosként bejegyzésre, a bank jelzálogjogát sem jegyzi be a földhivatal, mivel annak előfeltétele a vevő tulajdonszerzése.

Ezeknek a kockázatoknak a kiküszöbölésére az ingatlan-nyilvántartási törvény alapján két megoldás kínálkozik. Az egyik megoldás az, hogy az adásvételi szerződésben a felek határidő megjelölésével kérik a tulajdonjog-fenntartással történő eladás tényének feljegyzését. Ebben az esetben a földhivatal a kapcsolódó ügyiratot határidő-nyilvántartásba helyezi, vagyis mindenképpen megvárja a tulajdonjog-bejegyzési engedély beérkezését. A jelzálogjog bejegyzésének ügyében pedig mindaddig nem születik döntés, amíg a vevő tulajdonjog-bejegyzésének ügyében nem hozott határozatot a földhivatal.

A másik megoldás a problémára az, ha a felek a tulajdonjog-fenntartás helyett az egész eljárás függőben tartását kérik, amire szintén lehetőséget ad az ingatlan-nyilvántartási törvény. Ebben az esetben a földhivatalnak a felek által meghatározott határidőig, de legfeljebb 6 hónapig függőben kell tartania a beadvány elintézését. A függőben tartás eredményeként a kérelem felkerül a széljegyre, a bejegyzési engedély megadására megállapított (maximum 6 hónapos) időtartam alatt azonban a földhivatal nem hoz döntést, aminek következtében a rangsorban hátrébb álló kérelmek (jelzálogjog bejegyzése) intézése is függőben van.

A bejegyzési engedély benyújtását követően intézhető el a függőben tartott ügy (tulajdonjog bejegyzése), majd pedig az azt követő széljegyek (jelzálogjog bejegyzése). Itt is figyelni kell azonban a határidőkre, ha ugyanis a bejegyzési engedély földhivatali benyújtására a megállapított (legfeljebb 6 hónapos) határidőn belül nem kerül sor, a földhivatal a kérelmet a határidő lejártával szintén automatikusan elutasítja, azaz a vevő tulajdonjogát nem jegyzi be. Ez egyben a finanszírozó jelzálogjoga bejegyzésére vonatkozó kérelmének elutasítását is jelenti - tette hozzá Ember Csaba.

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

Az első lépés Európában  (x)
Az első lépés Európában (x)

A CBTC (China Brand Trade Center) a közép-kelet-európai vállalkozások és Kína felé nyitó cégek elsőszámú üzleti platformja.

4 HOZZÁSZÓLÁS
2010. május 9., 11:55 lakáshitel

Végtelenül felháborító, ahogy a lakáshitelesek ellen hergelik a közvéleményt a médiában.
Mielőtt ilyen cikkeket írnak, jó lenne, ha olvasgatnák kicsit Uzsorakamat által leírt kormányrendelet és a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának ajánlását.

Az illetékesek már 2006.-ban felhívták a figyelmet arra, hogy nem kellő a tájékoztatás a hitelekkel kapcsolatban és ebből baj lesz. Ennek ellenére a hitelközvetítők milliós jutalék fejében szórták a hiteleket "csak neked, csak most".

Továbbá nem hisszük el, hogy ebben az országban 2007.végén, 2008 tavaszán senki nem tudta az illetékesek közül, hogy válság lesz,mégis kiszórták a hiteleket.

Bérlakás nincs, sokan jövedelmi viszonyaiknak megfelelően vállalták a hiteltörlesztést, 10-20% árfolyam ingadozást bekalkulálva, továbbá abban a hitben, hogy lesz munkahelyük,esetleg fizetésemelésük. Például albérleti díj helyett stb.
Ha nem tudnák magyar átlagfizetésből nem lehet lakást venni, de lassan már bérelni sem.

Nos most megtudtuk, hogy egy lakás, esetleg egy nagyobb ház 3-4 generációnak "korlátlan fogyasztási vágy".

A lakáshiteles nem az árfolyam nyereségre utazott, mert nem befektető, vagy részvényes. Nem , jóhiszeműen a vállalható törlesztőrészletre, amit tisztességgel fizetne, ha hagynák.

Nem mi voltunk a felelőtlenek , hanem azok, akik "hiszékenységünket" kihasználva tudván, hogy közeleg a válság, megszűnnek a munkahelyek, az égbe szökik a svájci frank árfolyama-mégsem állították le időben a hitelezést.

Továbbá azok a felelőtlenek, akik a mentőcsomagokat harsogva úszítják ellenünk a közvéleményt, arra hivatkozva, hogy a hiteles nem veszi ezeket igénybe.
Ezért javaslom, nézzenek körül mentőövek ügyében. MInden megoldás csak a tartozás összegét növeli, csökkenés helyett.

Ezúton közlöm a takarékosan élőkkel, hogy senkivel nem szeretnénk a hitelünket visszafizettetni, örüljenek neki, hogy nem vettek részt ebben az össznépi kész átverés show-ban.

Mert ezt valakik tudatosan elk....k, nem kicsit , de nagyon. De elk....k mi is lakáshitelesek, hogy hittünk nekik

2010. május 9., 08:02 Ipolyi László

Sajnálatos dolgok ezek, a banki kizsarolás,pénzbehajtás,undorító módon!Igen az Állam feladata lenne felfüggeszteni a bankok működési engedélyeit a 300%haszon iránt arcátlan módon folytatott harc miatt!! Lásd lakás,autó,személyi hitelek,stb.Ebben az országban addig a munkanélküliségnek,a kilátástalan megélhetési gondoknak nem lesz vége amíg a bankok nem hajlandóak tudomásul venni a megváltozott körülményeket!Sajnos a banki törvényeket a bankok nem tartják be,a körülöttünk lévő országokban ilyeneket nem csinálhatnak mint nálunk!A köztársasági elnöknek kellene a bankokat kulturált magatartásra figyelmeztetni,megbüntetni azzal a kikötéssel,hogy a büntetést nem terhelhetik vissza az állampolgárokra!A bankok azt a rengeteg beszedett hasznot, irdatlan sok pénz vissza tennék a gazdaságba,de elfogadható módon,fellendülést, az egész ország hasznát tudná hozni szinte napok alatt.Ide jönnének a befektetők,megoldódnának a munka helyi gondok.Remélem ez az írás meghallgatásra talál.!

2010. május 7., 10:44 lakáshitel

PSZÁF Felügyeleti Tanácsa 9/2006.(XI.7.) számú ajánlása a lakossági hitelezés előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről. 5 oldal !
Már 2006-ban!!!!!

Ajánlanám mindenki figyelmébe az Ajánlás kibocsátásának indokait!

Különösen tekintettel hivatkozik a 18/1999.(II.5.)Korm. rendeletre!!!!!

Sajnos ez csak egy ajánlás volt, a PSZÁF felügyeletéről szóló 1999.évi CXXIV.törvény 9/c.§(1)bek.c.pontja alapján.

Aki tudja , nézze át őket, mert érdemes.

És akkor nézzük meg, mi valósult meg belőlük egy-egy szerződésnél.

Aztán kiabáljon mindenki a hitelesekre.
Mintha a bankok nem alkalmazták volna a lakáshiteleknél ezt az ajánlást az ügyfelek maradéktalan tájékoztatására vonatkozóan.

Viszont hatékonyan alkalmazzák a PSZÁF és a Kormány által aláírt "Magatartás " kódexnek nevezett vicc lapot, mely a hitelintézeti törvényre hivatkozva/1996.évi CXII.törvény/két oldalon sorolja azt az Ok-listát, amiért a bank emelheti a törlesztő részletet.
Továbbá tartalmazza az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárásokat./IV.pont/
Különös tekintettel arra, hogy a futamidő meghosszabbítása esetén a törlesztő részlet nem csökken azzal arányosan ,tekintettel arra,hogy a hosszabb futamidő miatt a fizetendő hiteldíj is növekszik.
!
Megjegyezném,hogy a fizetési fegyelmet csak csökkenteni fogja a törlesztő részletek egekig történő emelése.Felhívnám a figyelmet
arra,hogy lassan már az sem fog tudni fizetni, akinek még van munkahelye. Mert a havi törlesztő részletre a "magyar bérből" és fizetésből élő embereknek lassan már nem futja, még akkor sem,ha nem fizet rezsit és csak zsíros kenyeret eszik.Képzeljék csak el, vannak még ilyen emberek. Sajnos mi nem kapjuk reklámszatyorba és Nokiás dobozba a fizetésünket.
Jó lenne, ha elgondolkodnának ezen a törvényhozók és a bankárok karöltve. Ne azon gondolkozzanak, hogy minket hogyan lehet minél gyorsabban az utcára tenni, hanem például azon, hogy nem-e meríti ki az uzsora fogalmát az, hogy egy 90 ezres törlesztő induló törlesztő részletből, hogyan lesz 137 ezer, amiből csak a kamat 89.000,-Ft. Továbbá gondolkozzanak el azon, hogy hogyan adhatott egy kereseti igazolásra és az ingatlanra adóstárs és további jövedelem igazolások nélkül a bank hitelt. Sajnos mi későn gondolkoztunk el ezen.Igen, ez a mi hibánk. A nyuszó-muszóké, akik mertek nagyot álmodni.Olyan nagyot, hogy a biztos otthont eladták a fejük alól. De azt ne mesélje be nekünk senki, hogy 2007. év vége felé és 2008. tavaszán az illetékesek közül senki nem tudta, hogy itt nagy baj lesz.
Mielőtt kilakoltatnak bennünket, javaslom nézzék át az összes hitelszerződést egyenként, bankonként.

Biztos, hogy csak az a "felelőtlen" hitelfelvevő a hibás?
A "mentőövek" segítségével csak a mi tartozásunk növekedhet? Tényleg?

A meg nem fizetett kamatot is lehet tőkésíteni a "mentőövek" segítségével, biztos ez?

Így körülbelül háromszor fizetem ki a lakás vételárát, ezt banki ügyintéző is elismerte.

Mégegyszer megkérdezem, biztos ez?

Rendben , lakoltassanak ki, árverezzék el minden már bedőlt és hamarosan bedőlő lakáshiteles lakását.

És a hajléktalanná váló rengeteg családdal mit kezdenek?
Nincs ám mindenkinek rokonsága, ahol meghúzhatja magát.

Ja, és az elárverezett ingatlan értéke után nem fizetünk ám sem áfát , sem illetéket.

És mivel sokunknak nincs már munkahelye, lakása sem lesz, nem lesz miből behajtani.

Dolgozunk majd feketén, ebből nincs adó és járulék.

Vagy elhagyjuk ezt az országot.

2010. május 7., 10:43 lakáshitel

Nyílt levél, a már bedőlt lakáshitelesek védelmében, a bedőlés előtt álló lakáshitelesektől.

Azért írtuk ezt a levelet, mert már hónapok óta, a sajtó és a többi média is folyamatosan hergeli a közvéleményt a lakáshitelesek ellen. Az internetes fórumokon már a hitelesek is néha egymásnak esnek.
E témának a médiában történő tálalása alapján, az emberek valóban azt hihetik, hogy az ő adózott jövedelmükből történik a "felelőtlen" adósok kihúzása a bajból. Érdekes módon, a dr. Czirmes ügyvéd úrnak a bankok ellen indított perétől nem hangos a sajtó.
A bankok tájékoztatóiból az is kiderül szerintünk, - lejjebb olvashatóak- hogy itt valójában egy remélhetőleg már nem sokáig tartó, államilag támogatott banki uzsoráról van szó.
Átverés 1
2007. év vége felé, de főleg a 2008. év nyarán a bankoknak és a magyar államnak is tudni kellett, hogy a közelegő válság minket is elér. Mi úgy tudjuk, egy bank évekre előre tervez. Nem vagyunk szakemberek, de ha nem így van, akkor ez felelőtlenség szerintünk!
Mivel a válság a nyakunkon volt, valakiknek tudnia kellett, hogy az emberek majd tömegesen fogják elveszteni a munkahelyeiket, és a devizaárfolyam is az égbe szökik. Így, a befizetett havi törlesztő részletek ellenére is, a tartozások nem csökkenni, hanem folyamatosan emelkedni fognak. "mentőövek" nélkül is.
Le kellett volna állítani a tömeges hitelfelvételt, de nem tették. Vajon miért nem? Kinek volt ez az érdeke? Költő kérdések ezek, hiszen tudható kik a haszonélvezői mindennek, egyedül a bankok.
Megkérdezhető tehát az is, ki volt akkor itt a felelőtlen, csak a hiteleket igénylők?
Ha a bank nem ad hitelt „felelőtlenül”, akkor az a "felelőtlen" adós nem vesz nagyobb lakást, nem adja el a meglévő kisebbet a feje fölül. Most már tudjuk, hogy vaskos jutalékok ellenében szórták a hitelközvetítők hitelt, sok esetben milliós jutalékokért.
Érdekes módon, 2008. januártól változott az adó és illeték törvény. Az 5 éven belül történt lakáseladások esetében, az Áfát és illetéket is meg kell már fizetni. Erős a gyanúnk, hogy ez alól az elárverezett lakások és a törlesztő részlet emelkedése miatt kényszerből eladott lakások sem kivételek. Megkérdezzük, mennyi bevétele lesz ebből a magyar államnak? Nem hisszük azt, hogy az APEH mindenkinek elengedné méltányosságból.
Átverés 2
Vegyük csak szemügyre, a bajba jutott adósok rendelkezésére álló "mentőöveket".
A törlesztő részlet csökkentésének kockázatai:
Az átütemezés keretében a Bank az Ön által fizetendő törlesztés összegét csökkenti és-vagy a
hitel eredeti futamidejét megnöveli. A csökkentett törlesztést, maximum 2 éven keresztül fizetheti (továbbiakban: könnyített fizetési időszak). Ön, a csökkentés mértékétől függően, az új törlesztő részletben az egyébként esedékes tőkét és kamatot részben vagy egészben nem fizeti meg.
Tájékoztató Újrakezdés Hitelről:
Kérjük, hogy mielőtt jelezne igényét a további csökkentett törlesztésre, gondolja át, hogy valóban fennállnak-e még fizetési nehézségei. A csökkentés mértékétől függően – az új törlesztő-részletben az egyébként esedékes tőkét és kamatot részben, vagy egészben nem fizeti meg. Amennyiben a csökkentett törlesztő-részlet nem elegendő a kezelési költség, díjak és kamat összegének fedezésére, a Bank a meg nem fizetett kamatot tőkésíti, ezáltal az Ön fennálló tartozása a könnyített fizetési időszak alatt – az eredeti folyósítás-kori hitelösszeghez képest – növekszik. Legkésőbb a két éves könnyített fizetési időszak végén a Bank meghatározza az aktuális tőketartozást. Az aktuális tőketartozásból – a még hátralévő futamidőre – az annuitás módszere alapján a Bank újra kiszámolja az Ön által fizetendő havi törlesztő-részlet nagyságát. Mivel az Ön tőketartozása a könnyített fizetési időszak alatt folyamatosan emelkedhet a meg nem fizetett kamat összegével, minél hosszabb ideig veszi igénybe az Ügyfél a törlesztő-részlet csökkentést, annál nagyobb mértékben emelkedik.

Szerződésszegés következményei: A Ezúton szeretnénk mindenkit tájékoztatni arról, hogy ezen "mentőövek" igénybevétele esetén, az eredeti tőketartozás összegéhez képest, a törlesztés ellenére, a tartozás súlyos milliókkal emelkedhet egy-két év alatt. Ez az összeg akár 5-7 millió forint is lehet. Például, 15 millió forint felvett hitelösszeg esetében, a jelenleg fennálló tartozás, már több mint 19 millió forint, ami a devizaárfolyam emelkedése és a "hitelezés költségeinek" változása miatt, akár a csillagos égig is emelkedhet.
Az induló törlesztő részlet tőke+kamat+kezelési költség összegéhez képest a jelenlegi törlesztő részlet már több mint 50%-al emelkedett, ebből csak kamatra annyit fizet az adós, mint az induló részlet összege volt. A féléves kamat a periódus lejártát követően "természetesen" újra emelkedik.

Átverés 3
A Magyar Állam által felajánlott áthidaló kölcsön: Ha Ön 2008.09.30-át követően, a foglalkoztató érdekkörében felmerült okból elvesztette a munkáját és teljesíti az Áthidaló kölcsön igénybevételi feltételeit, melyet az Áthidaló Kölcsön tájékoztatónkban találhat meg, az alábbi példa alapján működhet a csökkentett havi törlesztést igénybevétele.
A jelzálog alapú hitele aktuális havi törlesztő-részlete 100.000 Ft (a példa kedvéért folyamatosan a 2 év során) és 2 évig havonta csak 10.000 Ft megfizetését vállalja, akkor a tényleges havi törlesztés és az Ön által vállalt csökkentett havi törlesztés közötti 90.000 Ft 24 hónapon keresztül kamatmentesen halmozódik. A Bank felé fennálló tartozása annál nagyobb lesz, minél alacsonyabb havi törlesztő-részlet megfizetését vállalja ez alatt az időszak alatt. A 25. hónaptól kezdődően Ön a jelzálog alapú hitelének havi törlesztő részletének megfizetése mellett köteles az Áthidaló kölcsön törlesztését is megkezdeni, így a fizetési könnyítést követően mindkét hitelnek törlesztő részletét biztosítania kell a bankszámláján. A 2 évig meg nem fizetett törlesztő-részlet összegét (90.000 Ft x 24 = 2.160.000 Ft) forint alapú hitelként 1év (háztartási jövedelem csökkenése esetén 5 év) alatt köteles visszafizetni.
Magyar Állam készfizető kezesként felel az Adós részére folyósított Kölcsön és kamatai összegének a munkahely elvesztése esetén 80 %-áért, egyéb megváltozott körülmény esetén 70 %-áért. Amennyiben az Áthidaló kölcsön Adósa megszegi az Áthidaló kölcsönszerződés bármely rendelkezését, így különösen, ha a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek nem- vagy késedelmesen tesz eleget, a Bank jogosult az Áthidaló kölcsönszerződést azonnali hatállyal megszüntetni. A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami
készfizető kezességről szóló törvény értelmében a jelzálog alapú hitel felmondása esetén a Bank köteles az Áthidaló kölcsönszerződést is felmondani. A Bank az Adóssal szemben fennálló követelése érvényesítése érdekében megteszi a szükséges lépéseket, amelynek keretében kezdeményezi az állam által vállalt kezesség beváltását. A kezesség beváltása során a központi költségvetés terhére kifizetett összeg az Adós állammal szembeni kötelezettségévé válik, amelyről az Adóst az állami adóhatóság határozatban értesíti. Az állammal szembeni tartozás behajtása adók módjára történik.
Ha jól értelmeztük, itt a magyar állam a banknak fizeti két évig az adós által meg nem fizetett tartozást.
Átverés 4A PSZÁF és a Kormány által aláírt Magatartás kódex:
1. A hitelezők vállalják, hogy kamatot csak az alábbi okok bekövetkezése esetén módosítanak egyoldalúan.
1.1. A jogi szabályozói környezet megváltozása: a hitelező hitel és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó, vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a hitelezőre kötelező egyéb szabályozók megváltozása, a hitelező hitel, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő - tevékenységéhez kapcsolható közteher (pl. adó) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása, kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása.
1.2. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása:
A hitelező forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan, Magyarország hitelbesorolásának változása, az ország kockázati felár változása (credit default swap), a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása, a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása, a Magyar Állam vagy a hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása, a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása, a hitelező lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változása.
1.3. Az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása:
Az ügyfél, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján - különös tekintettel az ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra -, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ez által az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.
A hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy hitelező belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ez által az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.
A hitelezők vállalják, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesítenek kamatemelést azon ügyfeleknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a hitel futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe. A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás.
1.4. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárások:
A hitelezők vállalják, hogy kidolgoznak a hitelezéssel kapcsolatban olyan termékeket, áthidaló módszereket, intézkedési csomagokat, amelyek a hitelek átütemezésével, vagy a törlesztési időszak meghosszabbításával kapcsolatosak, vagy egyéb módon próbálnak a szorult anyagi helyzetbe jutott ügyfeleken segíteni. Az érintett ügyfélkörüket megfelelően - tájékoztató levél, információs füzet, stb. - tájékoztatják az elérhető, hitelekhez kapcsolódó áthidaló módszerekről. Felhívják az ügyfeleik figyelmét arra, hogy a futamidő meghosszabbítása esetén a törlesztő-részlet nem csökken azzal arányosan, tekintettel arra, hogy a hosszabb futamidő miatt a fizetendő hiteldíj is növekszik. Az egyes áthidaló megoldások tekintetében bemutatják a törlesztő-részlet alakulását. Az ésszerűség és a hitelező üzletpolitikájának lehetőségein belül ügyintézőik - az automatikus elutasítás helyett - minél több alternatív megoldást vázolnak fel a nehézségekkel küzdő ügyfelek számára a szerződések módosítása során. Lehetővé teszik a devizaalapú hitelek forintra történő átváltásának lehetősége mellett e hitelek devizában való egyösszegű törlesztését, illetve a hitelkiváltást is, amennyiben erre az ügyfelek részéről igény mutatkozik.
Átverés 5:
Önkormányzatoknak elővásárlási joga van az árverezés alatt álló ingatlanokra. Mindenki tudja, hogy az önkormányzatoknak nincsen erre pénze, még is megveheti a lakásokat. Miből? Milyen meglepő, hitelből.
Mondja már meg valaki, kit néznek itt hülyének a hiteleseket vagy a nem hiteleseket? Kérnénk mindenkit, aki a hiteleseket a pokolba és a börtönbe kívánja, olvassa el többször a "mentőöveket".
A fentiekből kiderül, ha lassan és figyelmesen olvassák el az a tény, hogy a „segítség” nem azt takarja, hogy kisebb részletfizetés mellett fizetheti vissza az ember a tartozását.

Úgy gondoljuk, hogy a fenti módszerek, amivel a hiteleseket "segítik", csak mesterségesen növelni fogja a fizetésre képtelenné váló adósok táborát, a bedőlő hiteleket, a nincstelenek tömegét, és akkor valóban az adófizetők pénze bánja majd. Ha valaki eljut az árverezésig, akkor már a BAR- listán van, annyi pénze sem marad, hogy másik lakásba beszálljon. Szigorodnak a hitelfelvételek, tehát hitelt nem kap, mert rossz adós is. A bérlakás kevés, albérletet kiadó hiéna viszont van már bőven.
Ha eladjuk, vagy elárverezik a lakásunkat, a mai körülmények között az ára a hitel összegét sem fedezi. A fennmaradó uzsoratartozás pedig a fentiek szerint még mindig ott marad a nyakunkon.

Megjegyeznénk, hogy mi is az adózott jövedelmünkből vettük azt a lakást is, amit eladtunk azért, hogy igaz hitel felvétele mellett, de élhetőbb körülményeket biztosítsunk a családjainknak. Majd ezek után illetéket fizetünk a magyar államnak az után a lakás után, ami a hiteltartozás lejártáig a banké. Most pedig uzsorakamatot fizetünk a banknak a már bedőlt szerencsétlen hitelesek tartozásai miatt, valamint azért, hogy a befektetők betétjei, részvényei nyereségesek legyenek, az ország kockázat, Bubor-Libor és ki tudja mi után is.

A mai napon olvastuk, hogy Európában nincs még egy olyan ország, ahol a bank az adósra hárítja teljes mértékben a veszteségeit. Ebben is sikerült az „élre” törnünk. Bár tudomásunk szerint a bankok egyáltalán nem vesztésegesek, sőt a válság ellenére nagyon is nyereségesek.

Ezúton tudatjuk mindenkivel, hogy mi szeretnénk a hitelt visszafizetni, és az állam költségeit sem akarjuk növelni. Az összeget, amit felvettünk, olyan feltételekkel, amivel elkezdtük, tudnánk is fizetni, ha az eredeti szerződést visszaállítanák, /tőke, kamat és egyéb költségek/.Biztosak vagyunk abban, hogy így is lenne a bankoknak nyeresége bőven. Továbbá vállalhatná a kockázatot a bank fele-fele arányban az adóssal, és az eddig lehúzott uzsorát hitelenként a tőke tartozás csökkentésére fordíthatná. Olyan segítséget szeretnénk, ami nem a tartozásunkat növeli, hanem ténylegesen csökkenti.

Az állam abban tudna segíteni, ha rákényszerítené a bankokat erre, megtiltaná, és nem támogatná az uzsorát. A már bedőlt hitelesek a jelenlegi jövedelmi viszonyaiknak megfelelően törleszthetnék az eredeti tőketartozást, de nem a hitel összegének folyamatos növekedése mellett! Esetleg a bankok évente felülvizsgálhatnák a jövedelem viszonyokat. Figyelembe lehetne azt is venni, hogy akinek még van munkahelye, annak sem adtak fizetésemelést a válság miatt.
Viszont a megélhetés költségei lényegesen nőttek. Rendben van, nem veszünk ruhát, nem szórakozunk, nem nyaralunk, nem kulturálódunk, a villany lekapcsoljuk, nem fűtünk/ két nadrágban is lehet otthon ücsörögni, már akinek van otthona még. A gyerek nem jár sportolni, külön órákra, stb. Valaki magyarázza már el neki, hogy miért krumplis tészta mellett nézheti tágra nyílt szemekkel a tévét. Persze csak addig, amíg nem kapcsolják ki a villanyt is.
Apropó, uzsora:
A sokat szidott gyors kölcsönt folyósító cégek tisztességesebbek, mint a bankok, mert náluk le van írva a szerződésben, hogy X forint kölcsönt folyósítanak, erre Y forint az összes kamat és egyéb költség, a heti törlesztő részlet pedig összesen Z. forint. A kedves ügyfél pedig eldöntheti belevág-e, vagy sem.
Budapest, 2010.04.24.

Átverés 1. Átverés 2.

Véleménye van? Ossza meg velünk!


Buktatók a banki jelzálogjog bejegyzésekor




  Másolat Önnek


ÁLLÁSOK
tovább a jobline.hu-ra »
HIRDETÉS
BUXemlekedett+0.53%16413.44
MOLcsökkent-1.25%15 410 HUF
MTELEKOMemlekedett+0.93%436 HUF
OTPemlekedett+3.17%3 520 HUF
RICHTERcsökkent-0.70%35 300 HUF
NASDAQcsökkent-1.852837.53
S&P 500csökkent-2.861317.82
FTSEemlekedett+1.485351.53
DAXemlekedett+24.056339.94
EUR299.25 HUF
GBP374.69 HUF
USD239.3 HUF
CHF249.19 HUF
összes részvény árfolyama »

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X