Moratóriumon innen és túl: hogyan alakulnak a magyar földárak?

A magyarországi földpiaci folyamatokat, a földárakat alapvetően befolyásolja, hogy 2011 után megmarad-e Magyarországon a külföldiek földvásárlási tilalma – húzta alá Popp József, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) főigazgató-helyettese.

A kutató emlékeztetett: az unió belső piacért felelős biztosa dönt majd arról, hogy Magyarországon 2011 után továbbra is fenntartható-e a jelenleg érvényes moratórium, amely kizárja a külföldiek földszerzését Magyarországon. A magyarországi földpiac alakulása attól függ majd a következő években, hogy a tilalom fennmarad-e vagy sem. Véleménye szerint alapvető kérdés, hogy a jogi személyek földhöz juthatnak-e Magyarországon.

Popp József szerint, ha a külföldiek földvásárlási tilalma fennmarad, akkor lényegében a jelenlegi status quo áll majd fenn, azaz a földtulajdon eloszlása Magyarországon egyenletesebb lesz. Így a kis- és középbirtokok helyzete stabilizálódhat, lehetőségük lesz a földszerzésre. Amennyiben a moratóriumot eltörlik, elkezdődik a földtulajdon koncentrációja, mert a magyar piacon megjelennek a tőkeerős, magyar és külföldi társasági befektetők – vélekedett az AKI főigazgató-helyettese.

A magánszemélyek földszerzését a moratórium meghosszabbítása, vagy eltörlése esetén is jogi eszközökkel megfelelően lehet szabályozni. Popp József ugyanakkor nem tart attól, hogy a jövőben tömegesen azért vennék fel a magyar állampolgárságot, hogy földet szerezzen valaki Magyarországon. Az AKI főigazgató-helyettese utalt arra, hogy a földárak enyhe, folyamatos emelkedése 2013 után megállhat.

Magyar termőföld. Nem lesz árkiegyenlítődés Fotó: MTI - H. Szabó Sándor

Az unió következő, 2014-20. közötti költségvetési időszakában már a magyar földárakat is az határozza majd meg, hogy a közös agrárpolitika (KAP) anyagi támogatása milyen mértékű lesz. Ha ez a támogatás csökken, úgy a földárak is – igaz, lassan – csökkenhetnek középtávon, mivel a közvetlen támogatások egy része a megelőző időszakban tőkésedett a földárakban – fejtette ki Popp József. Rámutatott, hogy a régi és az új tagországok között a földárak várhatóan nem egyenlítődnek majd ki. A német példa azt mutatja, hogy ezek az árak két évtized alatt sem nivedllálódtak Németországban. A keleti tartományokban most 5 ezer eurót kérnek egy hektár földért, míg a nyugati országrészben ez az ár 15 ezer eurót tesz ki. Az AKI főigazgató-helyettese szerint Magyarország és Ausztria között sem lehet számítani a földárak kiegyenlítődésére, az egymáshoz való közelítésre viszont igen.

A Földbróker.hu korábbi információi szerint a magyarországi földpiacon a kínálat rendkívül nagy, mivel a kárpótlás és a részarány-tulajdon kiadás során a mezőgazdasági területek 90 százaléka magánkézbe került. A szántó területek esetében 4 millió hektárról van szó – ennek mai értéke körülbelül 2 500 milliárd forint -, 2,0-2,5 millió tulajdonossal, akik szabadon dönthetnek tulajdonukról. A Földbróker.hu becslése szerint a derogáció utáni időszakra 1,5-2,5 millió forint körüli hektáronkénti árak alakulnak ki a nagy, 10-500 hektár nagyságú területekre, és hektáronként 1 millió forint alattiak a kicsi és az osztatlan közös tulajdonokra.