Miért kell inkább az EU-val tárgyalnunk, mint az IMF-fel?

Az elmúlt napokban az IMF-tárgyalások megszakadása után számos politikai nyilatkozat hangzott el, a hvg.hu arról kérdezte a szakértőt, mi várható az új helyzetben.

Az elmúlt napokban számos kormányzati és politikai nyilatkozat hangzott el Magyarország IMF-szerződésével és az EU-tárgyalásokkal kapcsolatban, miután szombaton megszakadtak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal, és az EU-delegáció is hazautazott Budapestről. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön arról beszélt, hogy elindultunk a pénzügyi függetlenség felé, és hogy „Magyarország akkor lesz képes a jövőbeni stratégiáját megvalósítani, ha tágítani tudja mozgásterét a pénzügyi függetlenség megteremtésével”. Orbán Viktor miniszterelnök pedig az elmúlt napokban inkább azt hangsúlyozta, hogy az EU-val kell elsősorban megállapodnunk, nem az IMF-fel.

Mindennek kapcsán Németh Dávid, az ING elemzője szerint elmondta, hogy Magyarország túlzottan kicsi és túlzottan nyitott gazdaságú ország ahhoz, hogy pénzügyileg független legyen. Az Európai Unió tagjaként Magyarország egyébként is komoly kényszerhelyzetben van Németh szerint, hiszen az EU-nál szigorított eljárás, úgynevezett túlzott deficit-eljárás zajlik éppen Magyarországgal szemben. Ez nem az Orbán, hanem a korábbi kormányok laza költségvetési politikája miatt történt, ezért az EU nem is a „sima”, évenkénti, hanem a szigorított félévenkénti ellenőrzésre érkezik rendszeresen Magyarországra.

2011-13 között érkezhet a legtöbb EU-pénz

Nem véletlen tehát, hogy Orbán az EU-val való megállapodást hangsúlyozza, hiszen ott szinte választási lehetőségünk sincs: ha az Európai Unió tagjaiként hozzá akarunk jutni a kohéziós és strukturális alapok pénzeihez, akkor be kell tartanunk az EU előírásait, a maastrichti kritériumokat. Az EU-alapokból egyébként éppen 2011-2013 között lehetne a legnagyobb összegekhez hozzájutni, alighanem ezért is fontos az EU-megállapodások zökkenőmentes végrehajtása, illetve a korábban vállalt konvergencia-program (a költségvetési hiány csökkentését vállaltuk ebben, többek között).betartása.

Az ING elemzője szerint ugyanakkor az IMF-fel is fontos lenne megállapodnunk, még ha ez nehezen is megy, mert ha Magyarország független szereplőként akar kilépni a nemzetközi tőke- és pénzpiacokra, akkor hiteles kormányzati és ezzel összehangolt jegybanki kommunikációra, egységes, világos és átlátható költségvetési politikára lenne szükség. A hitelesség megteremtése azonban nem megy gyorsan, és az elmúlt időszakban a kommunikáció sem volt egységes Magyarországon. Éppen ezért Németh szerint amíg nincs meg a megfelelő makrogazdasági, pénzügyi és kommunikációs stratégia, addig az IMF-megállapodásra is törekedni kellene.

Milyen terhek várhatók a következő években?

Az IMF egyébként korábban hatalmas hitelkeretet szervezett és bocsátott Magyarország rendelkezésére, amelyet a következő években kell visszafizetni. Ez komoly terhet jelent, hiszen idén és jövőre ugyan még csak kamatokat kell fizetni (289 és 334 millió eurót), 2012-től azonban meg kell kezdeni a tőketörlesztéseket is. Így 2012-ben 3,864 milliárd euró tőkét és mintegy 300 milliós kamatot kell fizetnünk, összesen tehát 4,1 milliárd euróról van szó. 2013-ban lesz a legnehezebb év: ekkor 5,5 milliárd a tőketörlesztés, amihez még 200 milliós kamat járul, összesen tehát 5,7 milliárd lesz a visszafizetési kötelezettség.

Végül 2014-ben 2,5 milliárd eurót kell főleg tőkeként törlesztenünk, és 2015-ben 760 millió euró visszafizetnünk.