szerző:
hvg.hu

Várakozások szerint Orbán Viktor, Matolcsy György és Fellegi Tamás ma bejelenti, hogy az új Széchenyi-terv milyen főbb elemeket tartalmaz majd, és hogy képzelik a megvalósítását. A „Talpraállás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja" címre hallgató tervezet az első Széchenyi Terv bejelentésének tizedik évfordulóján, 2011. január 15-én léphet a gyakorlati megvalósítás szakaszába.

Bár az első Széchenyi Tervet a jelenlegi kormánypártok sikertörténetként értékelik arra hivatkozva, hogy egy forintnyi támogatás négy forintnyi beruházást indukált, illetve a kis- és középvállalkozói szektor jelentős támogatásához jutott, a program átláthatatlansága, sokak szemében a klientúraépítés eszközeként való megjelenése és a későbbi fejlesztési projektek méretei viszonylagossá teszik ezt a sikert. Ezért, ha a mostani gazdaságélénkítő terv meg akar felelni a bevezetőben idézett, inkább politikai lózungnak, semmint gyakorlati felhívásnak tetsző, ám mindenképpen nagyratörő célokat idéző címnek, elődjénél sokkal jobban kell teljesítenie.

A nagyobb teljesítményre már csak azért is szükség lesz, mert tíz évvel ezelőtt mind az ország gazdasága, mind a minket körülvevő európai- és világgazdasági környezet sokkal kedvezőbb volt a gyors fejlődéshez. Az akkori Széchenyi Terv ugyanúgy Matolcsy György nevéhez kötődik, mint a most bejelentésre váró. Az akkori elképzelések a 2001-2006 közötti időszakot ölelték fel, ám a Fidesz választási veresége nem tette lehetővé a program kiteljesítését és befejezését, hiszen Medgyessy Péter szocialista-szabaddemokrata kormánya az elhíresült kétszer száznapos program során nem a vállalkozások támogatására, hanem a szociális feszültségek csökkentésére költött hatalmas összegeket.

Mire osztott pénzt a Fidesz az első Széchenyi Tervben?

Vállalkozáserősítési program: kis és nagyobb vállalatoknak egyaránt
4000 nyertes pályázó
47,7 milliárd forint támogatás
pályázónkénti átlag kábé 12 millió forint.

Turizmusfejlesztési program: főleg szállodafejlesztésekre
1600 nyertes pályázó
30 milliárd forint támogatás
pályázónkénti átlag kábé 20 millió forint.

Lakásprogram: főleg önkormányzati bérlakások építésére
30 milliárd forint támogatás
8 ezer 60 négyzetméteres bérlakás építése

Regionális gazdaságfejlesztési program: szűk hatókör
3-4 milliárd forint támogatás

Energiatakarékossági program: lakások, épületek energiatahékonyságának támogatása
4450 nyertes pályázó
3,7 milliárd forint támogatás
pályázónként átlag 830 ezer forint támogatás

Aktív foglalkoztatási célok támogatása: szűk hatókör
3-4 milliárd forint támogatást

Gyorsforgalmi utak fejlesztése: költségvetési társfinanszírozás
2000-re 120,9 milliárd forint
2001-re 132,1 milliárd forint

Forrás: Ecostat

A szintén sokat emlegetett kétéves 2001-2002-es költségvetésben 626,7 milliárd forintot különítettek el a Széchenyi Terv hét különböző programjának végrehajtására. E programok megvalósulása jelentette volna – a Fidesz elképzelései szerint – az ország számára a főbb kitörési lehetőségeket. Közéjük tartozott a vállalkozáserősítés, a lakásfejlesztés, a turizmusfejlesztés, a kutatásfejlesztés és innováció, az információs társadalom- és gazdaságfejlesztés, illetve az autópálya-építés, valamint regionális gazdaságépítés.

A kormány megrendelésére az Ecostat által 2002 májusában elkészített gazdaságossági gyorsmérlegből kiderült, hogy a 2001–2002-es időszakra a költségvetésben a programnak meghatározott állami társfinanszírozása volt. Méghozzá 2001-re 295,9 milliárd, 2002-re 330,8 milliárd forintot különítettek el erre a célra. Közel 14 ezer pályázat érkezett be 2001 végéig, és ebből 11 ezer kapott támogatást elsősorban a vállalkozáserősítő keretből. A hat fő program keretében, a program első évében összesen 120 milliárd forint támogatást ítéltek oda, ami a 2002-es – akkor várható – GDP-nek a 0,7 százaléka volt. Az egyes pályázatok céljainak elemzése alapján 1 forintnyi támogatás 4 forintnyi beruházás indítását segítette elő.

A program folytatásának gondolata akkor jelent meg ismét, amikor a 2006-os választásokra készülő Fidesz kilátásba helyezte az Új Széchenyi Terv bevezetését. Úgy számoltak, hogy ezermilliárd forint vissza nem térítendő támogatással megerősítetik a kkv-szférát, további 500 milliárdot pedig az új – szóhasználatuk szerint – „adózó munkahelyek” megteremtésére fordítottak volna. A finanszírozására az EU-tól befolyó pénzek harmadát kívánták felhasználni. E program nagyságrendjét és lehetőségeit mutatja, hogy évekkel később a Bajnai-kormány a válság hatásainak enyhítésére a munkahelymegőrző vállalkozásfejlesztő programokra ennél valamivel többet csoportosított át.

[[ Oldaltörés (2. oldal: Az új Széchenyi-terv) ]]
A második Széchenyi-terv prioritásai nem változtak jelentősen elődje célkitűzéseihez képest. Közéjük tartozik az egészségipar – a gyógyszeripartól az orvosiműszer-gyártáson, a gyógyturizmuson át a négy nagy orvosi egyetem fejlesztéséig –, a zöldenergia felhasználásának elterjesztése, az energiahatékony lakásfelújítás illetve a lakásépítés is.
Matolcsy György sétál. Kinek jár pénz?

A terv középpontjában a kis- és középvállalatok támogatása, s ezen keresztül a munkahelyteremtés áll. A finanszírozására pályázatok útján uniós és hazai forrásokat terveznek felhasználni. A Matolcsy György szerint tömegesen megjelenő pályázatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezi majd, de a pénz szétosztása a Fellegi Tamás alá tartozó nemzeti fejlesztési tárca feladata lesz.

Mivel a kormánynak a jelenlegi körülmények között meglehetősen szűk a mozgástere, a program megvalósítására bőséges belső források aligha lesznek, s főleg az uniós pénzek átcsoportosításával és az elérésüket nehezítő bürokrácia felszámolásával igyekeznek megtámogatni a vállalkozásokat.

Más nehézségek is támadhatnak a program megvalósítása során. A Magyarországon nyilvántartott 1,650 millió társaság közül valahol 100 és 200 ezer között van azoknak a cégeknek a száma, amelyek valódi vállalkozásként működnek.  Ezért viszonylag korlátozott a támogatható cégek köre.

További nehézséget jelenthet, ha az EU-val jelenleg folyó költségvetési hiányról folyó vitában a túlzottdeficit-eljárásban szankcionálnak bennünket (ahogy ennek esélyéről mostanában elég sokat írt az európai sajtó), s nem jutunk hozzá a betervezett forrásokhoz. De ha az uniós pénzek rendelkezésre is állnak, az átcsoportosítások egy részéhez meg kell szerezni Brüsszel beleegyezését is, ami megnehezítheti a pályázatok kiírását vagy a megítélt pénzek folyósítását.

Végül kérdéses, hogy a lobbiérdekek mennyire befolyásolják a program megvalósítását. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint például évente legalább 600 milliárd forintnyi uniós pénzt kellene a vállalkozásoknak juttatni ahhoz, hogy érdemi gazdaságfejlesztésről lehessen beszélni. Nyilván mások is hamarosan benyújtják az igényeiket.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Gazdaság

Matolcsy: a bankadó a megszorítócsomag alternatívája

A kormány ragaszkodik a bankadó bevezetéséhez, mert az egy megszorító csomag egyetlen alternatívája – jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában hétfőn. Mint hangsúlyozta, az elmúlt négy-öt év megszorító politikája, amely jelentős növekedési és versenyképességi áldozattal járt, nem folytatható.

HVG Gazdaság

Matolcsy-interjú: „Jó ideig nincs lehetőség fiskális élénkítésre”

A költségvetés helyett uniós forrásra, a monetáris politikára és az üzleti szektorra lehet alapozni a gazdaság fellendítését – hangsúlyozza Matolcsy György a HVG-nek adott interjújában. A kijelölt nemzetgazdasági minisztert a forint esetleges gyengülése nemigen aggasztja, az adórendszer átalakításával kapcsolatos némely ígéretek betartását pedig a közpénzügyek állapotáról szóló jelentéstől teszi függővé.