Várakozások szerint Orbán Viktor, Matolcsy György és Fellegi Tamás ma bejelenti, hogy az új Széchenyi-terv milyen főbb elemeket tartalmaz majd, és hogy képzelik a megvalósítását. A „Talpraállás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja" címre hallgató tervezet az első Széchenyi Terv bejelentésének tizedik évfordulóján, 2011. január 15-én léphet a gyakorlati megvalósítás szakaszába.
A második Széchenyi-terv prioritásai nem változtak jelentősen elődje célkitűzéseihez képest. Közéjük tartozik az egészségipar – a gyógyszeripartól az orvosiműszer-gyártáson, a gyógyturizmuson át a négy nagy orvosi egyetem fejlesztéséig –, a zöldenergia felhasználásának elterjesztése, az energiahatékony lakásfelújítás illetve a lakásépítés is.|
|
| Matolcsy György sétál. Kinek jár pénz? |
A terv középpontjában a kis- és középvállalatok támogatása, s ezen keresztül a munkahelyteremtés áll. A finanszírozására pályázatok útján uniós és hazai forrásokat terveznek felhasználni. A Matolcsy György szerint tömegesen megjelenő pályázatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezi majd, de a pénz szétosztása a Fellegi Tamás alá tartozó nemzeti fejlesztési tárca feladata lesz.
Mivel a kormánynak a jelenlegi körülmények között meglehetősen szűk a mozgástere, a program megvalósítására bőséges belső források aligha lesznek, s főleg az uniós pénzek átcsoportosításával és az elérésüket nehezítő bürokrácia felszámolásával igyekeznek megtámogatni a vállalkozásokat.
Más nehézségek is támadhatnak a program megvalósítása során. A Magyarországon nyilvántartott 1,650 millió társaság közül valahol 100 és 200 ezer között van azoknak a cégeknek a száma, amelyek valódi vállalkozásként működnek. Ezért viszonylag korlátozott a támogatható cégek köre.
További nehézséget jelenthet, ha az EU-val jelenleg folyó költségvetési hiányról folyó vitában a túlzottdeficit-eljárásban szankcionálnak bennünket (ahogy ennek esélyéről mostanában elég sokat írt az európai sajtó), s nem jutunk hozzá a betervezett forrásokhoz. De ha az uniós pénzek rendelkezésre is állnak, az átcsoportosítások egy részéhez meg kell szerezni Brüsszel beleegyezését is, ami megnehezítheti a pályázatok kiírását vagy a megítélt pénzek folyósítását.
Végül kérdéses, hogy a lobbiérdekek mennyire befolyásolják a program megvalósítását. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint például évente legalább 600 milliárd forintnyi uniós pénzt kellene a vállalkozásoknak juttatni ahhoz, hogy érdemi gazdaságfejlesztésről lehessen beszélni. Nyilván mások is hamarosan benyújtják az igényeiket.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#22)

+0.53%
-1.25%
na jó, én azt hiszem itt befejeztem. ez a link. ez kész. ez mint hiteles forrás.
amúgy klasszikus trükk: valamilyen "noname" forrásban megjelennek marhaságok, ami szolgai módon megjelenik különféle médiafelületen, majd az EREDETI forrás visszahivatkozik rá, mint hiteles forrásra.
további jó kommentelést!