Bankról bankra: hogyan mérséklik a devizahitelesek terheit

Kedves Zola, bizony elég. Itt mindenki tudta, hogy nagy sz@rság jön, kivéve a hitelfelvevőket. Ezért illetékes urak, hölgyek legyenek szívesek olyan törvényeket hozni, ami az állampolgárait védi, nem a bankokat.

Magatartás-kódex ok-lista, amiért egyoldalúan emelhet a bank: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti
egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája alapján
1. A hitelezők vállalják, hogy kamatot csak az alábbi okok bekövetkezése esetén módosítanak egyoldalúan.
1.1. A jogi, szabályozói környezet megváltozása
a. a hitelező - hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő - tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a hitelezőre kötelező egyéb szabályozók megváltozása;
b. a hitelező - hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő - tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása;
c. kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása.
1.2. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása
a. a hitelező forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan:
• Magyarország hitelbesorolásának változása,
• az országkockázati felár változása (credit default swap),
• jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása,
• a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása,
• a Magyar Állam vagy a hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása,
• refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása,
• a hitelező lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változása.
1.3. Az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása
a. Az ügyfél, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján - különös tekintettel az ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra -, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.
b. A hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy hitelező belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.
c. A hitelezők vállalják, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesítenek kamatemelést azon ügyfeleknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a hitel futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe.
d. A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás.
2. A hitelezők vállalják, hogy kamaton kívüli, a hitelhez kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékében emelnek.
3. A hitelezők vállalják, hogy az 1. és 2. pont mellett vis maior események - hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok - bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosítanak egyoldalúan kamatot, díjat, költséget. A hitelezők vállalják továbbá, hogy ilyen intézkedés alkalmazását - a PSZÁF egyidejű tájékoztatása mellett - a nyilvánosságra hozzák.

A Commerzbank egyébként közel egy éve elkezdte átvizsgálni hitelportfóliáját és ügyfeleit, mivel már 2008 elején is látni lehetett, hogy a gazdasági válság elkerülhetetlen és egyes ágazatokat, illetve speciális szereplőket fokozottan fog súlytani.

http://takarek.net/index.php?option=com_content&view=article&id=534:segitseg-bankhiteleseknek--melyik-bank-mit-kinal

1. : Oszkó úr : Oszkó Péter volt pénzügyminiszter mondta ki először: politikai hiba volt engedni a deviza lakáshitelek tömeges engedélyezését. Lénárd Mariann szerint a svájci frankban és jenben történt eladósodás mértéke „hungarikum”. A külföldiek közül kevesen értik, hogy miként lehetett forintban szerzett jövedelmekből devizában eladósodni, úgy, hogy az adósok jövedelmi viszonyait, terhelésük várható következményeit a bankok szinte alig vették figyelembe - mondta. A pénzügyminiszter egy olvasói kérdésre néhány pontban kifejtette, hogy szerinte mik voltak az elmúlt két parlamenti ciklus legnagyobb hibái. Egyik alapvető hibaként említette a tömeges deviza lakáshitelek engedélyezését.
2. Csányi úr : Csányi úgy véli, elsősorban nem a bankrendszer a hibás azért, hogy a hitellel rendelkezők nehéz helyzetbe kerültek, hanem a kormányzati gazdaságpolitika. A bankvezér úgy fogalmazott, a bankrendszer nem okolható azért, hogy a szocialista kormány bevezette a lakás devizahitelek állami támogatását, míg korábban csak a forinthiteleket támogatta. "A kormány ösztönözte a devizahitelt, rossz gazdaságpolitikát és költségvetési politikát folytatott és harmadsorban meg kell említeni a monetáris politikát is".
3. Simor András visszautasította a devizahitelezés elterjedése miatt az MNB-t ért kritikákat, és hangsúlyozta, hogy a jegybank nem fogyasztóvédelmi hatóság, nincsenek szabályozó eszközei, egyben emlékeztetett arra: szinte az egyetlen intézményként az MNB 2001 óta következetesen, hangosan érvelt a devizahitelezés ellen, és javaslatokat is tett a kormánynak már 2005-ben
4. Matolcsy úr : - A Fidesz mögötti közgazdasági műhelyek már a 2008-as válságot is időben előre jelezték, ezért is siettették az euró minél előbbi átvételét

Szász Károly úr /PSZÁF/ : Szász Károly szerint „amikor egy magánszemély vagy kisvállalkozás belföldi célú devizahitelt vett fel, akkor a hitelfelvétel pillanatában a deviza csak egy elszámolási eszköz volt. A hitelfelvevő nem a devizát kapta meg, hanem annak forintosított ellenértékét, és forintban is fizet egészen a futamidő végéig. Tehát nincs mögötte export-import kereskedelmi vagy fizetési forgalom.
Ezekben az esetekben pedig a devizavételi és -eladási árfolyamok alkalmazásával a bankok több százalékpontos, extra nyereségre tesznek szert úgy, hogy nincs mögötte sem valós költség, sem valós kockázat. Az ügyfelek ráadásul teljesen ki vannak szolgáltatva: nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi műveltséggel, sem árfolyam-előrejelzési kapacitásokkal, elemzésekkel."
Szász korábban annak a kifogásának is hangot adott a Heti Válasznak adott interjújában, hogy a hitelszerződések köziratba foglalása alapvetően banki érdekeket tükröz: „Azt, hogy bírósági végrehajtás nélkül, közvetlenül is érvényesíthető legyen egy követelés. De akkor miért az ügyfeleket terheli megkötésének vagy módosításának a díja? Miért csak 90 napig van lehetőségük a bankkal korábban együttműködő, ám a válság miatt fizetési késedelembe eső ügyfeleknek arra, hogy saját maguk értékesítsék a jelzáloggal terhelt ingatlanukat? S ha végrehajtásra kerül a sor: a követeléskezelő cégek miért az amúgy is vesztes pozícióban lévő ügyfelekre terhelik a költségeiket?" - tette fel a kérdést.

Most már elég! Uraim, hölgyeim, a jólétért meg kell dolgozni, és nem hitelekből kell magasabb életszínvonalat biztosítani magunknak, mint azt megengedhetnénk.
Nem kell jajveszékelni, ne tetszettek volna hitelt felvenni, most nem tartanának itt. Mindenki csak annyit zabáljon, amennyire a keresetéből futja.

A hitelem svájci frankban vettem fel,minden költség abban van elszámolva.miért nem fizethetek abban??azt sem tudom hogy néz ki a frank. amúgy a tisztelt bankos urak elszámolják a nyaralásukat és akkora seggek még a cégük címét sem tudják hova kérik a számlát,és hetek múlva reklamálnak rontsam le nekik mert nem fizetik ki!! erről ennyit