KSH: júliusban padlót fogott az infláció

A fogyasztói árak 0,1 százalékkal nőttek júliusban az egy hónappal korábbihoz képest, és 4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet − közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elemzők 3,8 százalékos 12 havi drágulással számoltak. A maginfláció júliusban 0,1 százalék, 12 havi összehasonlításban a júniusi 3,5 százalékról 1,3 százalékra lassult. A lassulás alapvetően annak köszönhető, hogy kiesett a tavalyi bázisból a júliusi áfaemelés hatása. A tavaly júliusi öt százalékpontos áfa- és jövedékiadó-emelés egy éven keresztül tartotta magasan az inflációt.

Fotó: Végel Dániel

Idén az első hét hónapban átlagosan 5,4 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Mináry Borbála, a statisztikai hivatal munkatársa a havi áremelkedéssel kapcsolatban azt mondta: elsősorban azon csoportok ára emelkedett átlag felett, amelyeket nem számolnak bele a maginflációba. Kiemelte az élelmiszereket, amelyek a gyenge termés miatt az elemzők által vártnál jobban drágultak.

Egy hónap alatt az élelmiszerek árai 0,1 százalékkal csökkentek. Az étolajé 8,3 százalékkal, a péksüteményeké 2,2, a tojásé 2,1 százalékkal mérséklődött. Drágább lett viszont 5,8 százalékkal a sertéshús, 1,4 százalékkal a sajt, és 1,2 százalékkal a liszt. Az idényáras élelmiszerek közül pedig 5,8 százalékkal drágult a burgonya és 3,7 százalékkal a friss zöldség.

A legnagyobb mértékben, 0,7 százalékkal a szolgáltatások árai emelkedtek, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 8 százalékkal kellett többet fizetni, főképp a külföldi üdülések 12,7 százalékos havi drágulása miatt, amiben a forint gyengülése is szerepet játszott. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 0,3 százalékkal nőttek az egyéb cikkek árai, ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,7 százalékkal nőtt. Az átlaggal közel megegyezően, 0,2 százalékkal emelkedett a háztartási energia ára.

Júniushoz képest a tartós fogyasztási cikkek ára 0,1 százalékkal csökkent, a szeszes italok, dohányáruk 0,4 százalékkal kerültek kevesebbe. A ruházkodási cikkek esetében a nyári kiárusítások miatt 2,6 százalékos árcsökkenést mértek a statisztikusok.

Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül 27,4 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya 37,4 százalék, friss zöldség 39,8 százalék, gyümölcs 20,3 százalék), 6,8 százalékkal a sajt és 3,4 százalékkal a házon kívüli étkezés ára.

Csökkent 14,4 százalékkal az étolaj, 13,5 százalékkal a cukor, 10,9 százalékkal a liszt, 8,3 százalékkal a péksütemények és 5,9 százalékkal a sertéshús ára. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 9,4 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 13,1 százalékkal, az elektromos energiáé 12,3 százalékkal nőtt, a távfűtésé 17 százalékkal csökkent.

Szintén átlag felett, 6,7 százalékkal drágultak a szeszes italok (4,1százalék) dohányáruk (11,8százalék), valamint 6,5 százalékkal az egyéb cikkek, ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 16 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruké 4,7 százalékkal nőtt. Átlag alatt, 3 százalékkal drágultak a szolgáltatások, ezen belül a távolsági utazás 15,7, a szemétszállítás 7,5, a helyi tömegközlekedés 5,1 százalékkal. A ruházkodási cikkekért 2,2 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.

Az EU 27 tagországában 2010. júniusában a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 1,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2009 júniusában. Árcsökkenést mértek többek között Írországban (2 százalék), Lettországban (1,6 százalék), a legnagyobb, 5,2, illetve 5 százalékos áremelkedés Görögországban, valamint Magyarországon volt.