Nem a búza miatt lehet 300 forint egy kilogramm kenyér

A Magyar Agrárkamara szerint a gyengébb termés, a nemzetközi gabonapiaci hangulat miatt dráguló búzának nincs olyan áremelő hatása, melyről a pékek, és a molnárok beszámoltak az utóbbi hetekben, a búza árváltozása nem indokol 30 százalékos kenyéráremelést.

A szervezet keddi közleménye szerint az országban nincs gabonahiány, néhány százezer tonna étkezési búzát még exportálni is lehet, s takarmányozásra is bőven rendelkezésre áll a megfelelő mennyiség.

A kamara adatai szerint Magyarországon befejeződött a kalászosok betakarítása, a termés mennyisége 5,227 millió tonna, 13 százalékkal kevesebb a tavalyi 5,966 millió tonnánál (amely ugyanakkor 25 százalékkal maradt el a 2008-ban learatott 7,936 millió tonnától).

Az idei kevesebb termés a csapadékos időjárás miatt kialakult alacsonyabb hozamokból, illetve a korábbinál kisebb vetésterületből adódik. A Dunántúlon a termésátlagok körülbelül 15-20 százalékkal haladják meg az alföldieket.

A búzatermés minősége közepes, az étkezési búza aránya országosan 53,4 százalék körüli, a Dunántúlon 62 százalék körüli, míg az Alföldön csak 44 százalék. A csapadékos időszak ellenére a gomba és egyéb betegségek a vártnál kisebb arányban fordulnak elő, s bőven megtermett az ország kenyere, hiszen csaknem 2 millió tonna a kenyérnek való minőség, míg belföldön csak 1,1-1,2 millió tonnára van szükség. Tehát több százezer tonnát akár exportálhat is az ország - hangsúlyozza az agrárkamara.

A kamara szerint a megtermett kalászos gabona jócskán fedezi az állatok takarmányozási igényét is, arról nem is szólva, hogy jó átlagos termést (a Vidékfejlesztési Minisztérium szerint 7,4 millió tonnát) ígér a kukorica is. Nincs tehát alapja semmiféle hiánnyal való riogatásnak – hangsúlyozzák.

A közlemény kitér arra, hogy az elmúlt hónapban a gabonafélék árai a külpiacon, de Magyarországon is jelentősen emelkedtek, főként a vártnál jóval rosszabb európai termés következtében. Oroszországban és Ukrajnában exportstopot hirdettek, Lengyelország bejelentette, hogy jórészt takarmányminőségre számítanak, Németországban pedig az esőzések hátráltatják az aratást. A spekulánsok hatása is erősen érződik a megemelkedett árakban – szögezi le az agrárkamara.

Jelenleg az étkezési búza árak tonnánként 50-53 ezer forint között mozognak, minőségtől függően, a takarmánybúza ára 47-50 ezer forint, a takarmányárpáé 36-40 ezer forint, a rozs, zab, tritikálé pedig 36-40 ezer forint közötti áron mozog. A kukorica is jelentősen drágult, tonnájáért 45-48 ezer forintot kínálnak.

Az agrárkamara szerint ugyanakkor az árak emelkedésének nincs olyan áremelő hatásuk, amiről a pékek nyilatkoztak az utóbbi hetekben. Egy kilogramm kenyér árában csak 20-22 százaléknyi a liszt költsége, ráadásul egy kilogramm liszt árának is csak bő kétharmadát teszi ki a búzáé. Vagyis a pékek által emlegetett 30 százaléknyi sütőipari áremelésért, a kenyérdrágulásért nem csak a magyar növénytermesztők, magyar gazdálkodók tehetők felelőssé – szögezi le a Magyar Agrárkamara.