A Goldman Sachs (GS) friss elemzésében egy olyan ábrát közölt, amely a magyar háztartások forintban és külső devizában való eladósodottsága közötti feszültséget mutatja be.
|
A befektetési bank a magyar példával rámutat, hogy nem jó külföldi devizában eladósodni, mert az árfolyamveszteségek miatt a kölcsönvevőket (különösen, ha ezek a háztartások) rendkívüli fájdalmak érhetik. Az ábra megmutatja, hogy miközben a háztartások forintban lekötött hitelei csak a GDP 12 százalékát teszik ki, addig a külföldi devizában denomináltak értéke a GDP 40 százalékát ostromolja.
A GS azonban arra is rávilágít, hogy az új hitelek felvétele ugyan visszaesett, de az örökölt eladósodottság még sokáig fennmarad. Ez az adósság Magyarország és más nem eurózóna-tagok esetében is kikényszeríti a hitelezési tevékenység nagyon prudens rendszerben való visszafogását a fizetési mérleg javítása érdekében, aminthogy szükséges a gazdasági növekedés megteremtése is.
|
|
| Fotó: hvg.hu |
A GS ábrája azt mutatja, hogy a hitel visszafizetések és a hitelállomány 2008 óta hogyan alakultak át. A gyors növekedés szakasza után 2009-ben drámai fordulat következett be az új külföldi adósságok felhalmozásában. A korrigált átváltási árfolyamot és naptárhatásokat is figyelembe véve 2010 második negyedévében a lakosság már növekvő ütemben kezdte el törleszteni e külföldi adósságokat, s a visszafizetés értéke elérte a GDP 0,7 százalékát. Annak ellenére, hogy a forint gyengült az euróhoz és a svájci frankhoz képest a háztartások külföldi adóssága a GDP 40 százalékára csökkent, ami megfelel a 2009 elején mért adatnak.
Miközben a tőke a banki csatornákon kifelé folyik onnan, ahol túl nagy külföldi adósságot halmoztak fel, ezek az országok arra kényszerülnek, hogy tartósan pozitív kereskedelmi mérleget alakítsanak ki, s redukálják a közszféra hiteligényét. Ez engedi meg számukra ugyanis, hogy leépítsék a hiteleket, s egyensúlyba hozzák a háztartási mérlegeket. Ami pedig egy hosszú és komplikált folyamat lesz – állítja a Goldman Sachs elemzése.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#20)
Fantomkép az ideális vevőről »
Nagyon borúlátó a kínai jegybank »
Gőzerővel terjeszkedik a BMW Kínában »
Már a kínai gazdasággal is bajok vannak »

+0.53%
-1.25%
Természetesen minden adósságért az adós felelős. (Az egész kölcsönügyletért pedig az adós és a kölcsönadó kockázatközösségben van, de nem erről akarok kommentezni.)
Az adós, a deviza hitellel olyan kockázattöbletet vállal (exchange rate), amire egyáltalán nincs hatása. Az átváltási ráta devizák között percenként változhat.
Ezért több, mint elég az a kockázatmennyiség is, amelyet forintalapú hitellel is vállalnia kell az adósnak és amelyre valamelyes hatása talán van. Ezek lehetnek:
1. a jövedelemáram negatív változása: lefokozás, munkahely vesztés, betegség vagy baleset partnernél és/vagy nálam,válás- különélés bekövetkezése, vállalkozásunk lecsökkent üzletmenete, stb.
2. a családi kiadások megnövekedése: gyermekáldás, betegség a kenyérkereső családtagoknál, szülők, családtagok nem várt ellátási terhe, közlekedési baleset, kártérítési per elvesztése, pereskedés általában, természeti csapás, tandíjnövekedés, stb.
3. elvárt jövedelem nem teljesülése: örökség nem jön be vagy nem úgy jön be, befektetés nem jön be, előző ingatlan nem megy el annnyiért, amennyit vártunk, adózási feltételek változása, gyerektartás elmaradása, stb.
Minél hosszabb a futamidő, annál valószínübb, hogy a fentiekből egy vagy több hátrányos jelenség fellép. Ezért szükséges családi B akár C terv is az előállott új helyzetek kezelésére.