A tagok költségvetésének előzetes egyeztetéséről döntött az EU

Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei kedden hivatalosan jóváhagyták azt az új szabályozást, amelynek értelmében minden év első felében előzetes uniós egyeztetésnek vetik alá a nemzeti gazdasági irányvonalakat és költségvetéseket.

A jövőre induló rendszer értelmében az Európai Bizottság jelentése alapján a tagállamok kormányait képviselő tanács minden év elején meghatározza majd az unió előtt álló gazdasági kihívásokat, és stratégiai iránymutatásokat ad ezek leküzdéséhez. A tagországoknak ezt figyelembe véve április végéig szükség esetén módosítaniuk kell középtávú pénzügyi stratégiájukat, illetve nemzeti reformprogramjukat. Nyáron a tagállamok ugyancsak uniós iránymutatást kapnak a következő évre vonatkozó költségvetésükkel kapcsolatban.

Közös irányhoz igazodj!

A rendszer − a miniszterek keddi brüsszeli üléséről kiadott közlemény szerint − lehetővé teszi, hogy fél éven át párhuzamosan figyelemmel kövessék a tagországok gazdaságpolitikáját, és időben kiderüljön, ha az eltérést mutat az uniós iránytól, illetve ha egyensúlytalanság van kibontakozóban.

Az uniós zsargonban európai félévnek nevezett új rendszert az EU-n belüli gazdasági együttműködés javításán dolgozó − Herman Van Rompuy EU-elnök vezette − munkacsoport dolgozta ki. A csoportot (amely gyakorlatilag a pénzügyminiszterekből áll) annak érdekében állították fel a tagországok állam- és kormányfői, hogy dolgozzon ki olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik a gazdasági válságok megelőzését, illetve könnyebb kezelhetőségét a jövőben. Van Rompuy a kormányfők október végi találkozóján számol be arról, milyen javaslatok születtek a munkacsoportban.

Középpontban a bankadó

A keddi brüsszeli pénzügyminiszteri találkozó hivatalos napirendjének középpontjában a bankadó uniós bevezetése, illetve a pénzügyi piaci ügyleteket sújtó illetékről folytatott eszmecsere áll. Már az ülés előtti nyilatkozatokból kiderült ugyanakkor, hogy az utóbbit illetően jelentős nézetkülönbségek vannak a tagállamok között. Anders Borg svéd pénzügyminiszter például kijelentette, hogy egyelőre nem támogatja a tranzakciós adót, mert a banki adó megfelelőbb forma, és elegendő tartalékot biztosíthat jövendő válságok esetére.

Az unióban elvi síkon már egyetértés van abban, hogy a bankadót be kell vezetni a tagországokban. A tranzakciós adóval kapcsolatban pedig már korábban azt jelezte az EU, hogy ezt csak akkor vetné ki, ha nemzetközi megállapodás is születne róla a világ legfejlettebb országait, illetve az élen járó feltörekvő országokat magában foglaló Húszak csoportjának (G20) tagjai között.