Így látja megtakarításait a magyar: borongás és csodavárás

Borúsan látja a jelenlegi pénzügyi lehetőségeit a megtakarítók nagy része, s valóban csökkent a lakosság megtakarítási képessége – derült ki a Raiffeisen-GfK Megtakarítási Index kutatás legújabb eredményeiből. Az index 2010. második negyedévi adatai alapján a jelenlegi csökkenés mellett a jövőtől várunk változást. A felmérés a lakosság bizakodó befektetői hangulatát jelzi.

A Raiffeisen-GfK Megtakarítási Index 2010 II. negyedéves értéke először nem mutat jelentős változást az előző negyedéves eredményhez mérten, azzal a különbséggel, hogy a lakossági megtakarítási képesség kismértékű csökkenését jelzi.

„A bizonytalannak ítélt jelen mellett érzékelhető, hogy a lakosság a megtakarításokat illetően pozitívan tekint a jövőbe, jobbnak ítéli a jövőbeni pénzügyi lehetőségeit a jelenleginél. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi csökkenő megtakarítási képesség ellenére optimista és bizakodó a befektetői hangulat, ami az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos felfokozott várakozásokkal van összefüggésben” – mondta Soós Csaba, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese.

Fotó: MNB

A második negyedéves index a megtakarítási szerkezet változatlanságát jelzi, vagyis a megtakarítók továbbra is kivárnak, illetve a korábbi akciós lekötött betétek lejáratáig tájékozódnak az egyéb befektetési lehetőségekről, valamint arról is, hogy a kormány által bevezetni kívánt bankadó hogyan érintheti a különböző megtakarítási formákat. A felmérés szerint egyre inkább előtérbe kerülhetnek a tartós befektetések és megtakarítási lehetőségek.

„A megtakarítási attitűd változatlansága továbbra is a bankok iránti bizalmat jelzi, a válaszadók közel fele bízik a bankokban, míg a bankellenesnek kevesebb, mint ötödük tekinthető. Azt azonban még a bankokkal szemben bizalmatlanok közül is sokan elismerik, hogy a pénz azért jobb helyen van a bankokban, mint otthon” – mondta Bacher János, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója.

A felnőtt lakosság 21 százalékának van megtakarítása. Az GFK felmérése szerint az elmúlt 10 évben e tekintetben 2004-ben volt a legjobb a helyzet, amikor a válaszadóknak még több mint 37 százaléka gondolta, hogy említésre méltó tartalékai vannak. A mélypont 2008 végére következett be, amikor kevesebb, mint minden ötödik honfitársunk számolt be megtakarításairól.

A felmérésből kiderül, hogy a lakosság meglehetősen borúlátó mind jövedelmének, mind megtakarításainak változásával kapcsolatban. Egy kicsit több mint 10 százalékos bizakodó réteg mellett majdnem 20 százalékos a szkeptikusok aránya. A lakosság jelentős hányada nem számít érdemi változásra sem megtakarításait, sem jövedelmét illetően.

A megtakarítások képzésével kapcsolatos attitűd továbbra sem mozdult el a mélypontról. Mindössze a megkérdezettek 4 százaléka szerint kedvez a jelenlegi gazdasági helyzet a megtakarításoknak, a háromnegyedük ezt egyértelműen cáfolja.

A felnőtt lakosság alig több mint negyede szokott családi költségvetést készíteni, ami a havi rendszeres, vagy egyéb kiadásokat és bevételeket tartalmazza. A lakosság jelentős részének első dolga a rendszeres, fix kiadások rendezése, és mindössze 6 százalékuk kezdi megtakarítással a havi bevétel elosztását. Akik készítenek családi költségvetést, azokra jellemzőbb a „fiskális fegyelem”, a 87 százalékuk a havi jövedelemből először kifizeti a számlákat.
*
A reprezentatív mintán elvégzett Raiffeisen-GfK Megtakarítási Index kutatás során 1000, 15-69 év közötti lakost kérdeznek meg személyes megtakarítási szokásaikról.