A mezőgazdaság 150 milliárd forint kárt szenvedett el idén

Az ágazati problémák mellett a természet is megnehezítette az agrárium életét idén, hiszen a vegetációs időszak nagy részében több mint 400 ezer hektár volt víz alatt; bár a felmérés még tart, a károk nagysága a legszerényebb számítások szerint is eléri a 200 milliárd forintot, melynek háromnegyede a mezőgazdaságot sújtja − mondta egy szegedi konferencián Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

A mintegy 150 milliárdos kárral szemben csak 4 milliárd forint van a kárenyhítési alapban. A tényleges károk ismeretében október elején a kormány elé kerül egy előterjesztés, arról, hogy az alapot milyen mértékig kellene feltölteni. Emellett a kárenyhítési folyamatban próbálták egyszerűsíteni a vis major eljárást, az igazolás megszerzése ezért egyablakossá vált - mondta.

Az Uniót is megkeresték, hogy a területalapú támogatások megelőlegezhetőek legyenek, erre hivatalos választ szeptember 20-át követően várnak – mondta az államtitkár. Pozitív válasz esetén, várhatóan október második felében kifizetik az unió által engedélyezett támogatási összeget, ami legkevesebb 50 százalék, azaz mintegy 24 ezer forint hektáronként. A bankokkal is folyamatosan tárgyalnak a hitelek átütemezéséről, illetve kidolgozás alatt van a károsultak számára adható új forgóeszköz finanszírozási konstrukció.

Kiemelt problémának tartja az államtitkár a mezőgazdaságban megkötött különböző teljesítési szerződéseket. Mint kifejtette, a termeltetési szerződéssel rendelkezők a vis major-igazolással mentesülnek a kötelezettség alól, de sajnos sokan szállítási szerződést kötöttek. Olyan készlet szállítását vállalták, amit nem tudnak teljesíteni, s vannak olyan felvásárlók, akik függetlenül attól, hogy nem termett meg a termény, vagy elvitte a víz, a jég, követelik a teljesítést és kötbérrel fenyegetőznek.

Ez jogilag nagyon nehéz helyzet – magyarázta az államtitkár, hozzátéve: a minisztérium minden segítséget megad a termelőknek, honlapján például különböző jogi tanácsokat tettek közzé, sőt a versenyhivatallal is tárgyalásokba kezdtek. „Úgy gondolom, hogy az olajos növények felvásárlóinál bizonyítható az erőfölénnyel való visszaélés, csak egy érdekképviseletnek vagy a termelők egy részének meg kell tenni a feljelentést.”
 
A búzánál azonban már komolyabb problémát lát az államtitkár, hiszen ott több felvásárló szerepelt a piacon. „Velük a közeljövőben le fogok ülni és udvariasan megkérem őket, hogy gondolják végig, ha Magyarországon sokáig akarnak a gazdaságban szereplők maradni, akkor látnak-e olyan megoldást, ami hosszú távon lehetővé tenné az ő szerepvállalásukat a magyar mezőgazdaságban”− fogalmazott az  államtitkár.
 
Az aratásról szólva elmondta: nagyon rég fordult elő, hogy 1 millió hektárnál kisebb területről  takarítottak be őszi búzát az országban. Nagyon nehéz és elhúzódó aratással 3,7 tonna volt a búza átlagtermése a várt 4,5 tonnával szemben. A gabonából mintegy 3 és fél millió tonnát takarítottak be, melynek 60 százaléka étkezési, s ez bőven fedezi az ország kenyérgabona szükségletét, mely 1,2- 1,3 tonna. A kukoricából és a napraforgóból jó termést várható − tette hozzá Czerván György.