Jogászok: nem kötelezhetők a bankok a középárfolyam alkalmazására

Ha az állam beavatkozik egy polgári jogi szerződésbe, és ebből bármelyik félnek kára származik, akkor azt kötelessége megtérítenie az államnak − mondta Lövétei István alkotmányjogász. Rogán Antal és Kósa Lajos törvényjavaslata ugyanis a középárfolyamok alkalmazását írná elő a devizahitelek törlesztő-részleteinek megállapításakor.

Rogán Antal és Kósa Lajos fideszes képviselő törvényjavaslatot dolgozott ki a devizában eladósodott lakáshitelesek megsegítésére. A javaslat még nem került a parlament elé, de Rogán Antal ismertette a javaslat lényegét, sőt az is szóba került, hogy már a jövő hétfőn megkezdődhet a törvényjavaslat általános vitája.
 
A törvényjavaslat egyik pontja előírná, hogy a devizahiteleknél a forint átváltását ne vételi, illetve eladási árfolyamon, hanem középárfolyamon végezze a bank. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke, Szász Károly szerdán jelentette be, hogy jogszabály alkotását kezdeményezte a devizahitelek törlesztő-részletének középárfolyamon való elszámolásáról.

Miután a hitelszerződésekben a vételi és eladási árfolyam szerepel, így az állam egy már megkötött polgári jogi szerződésbe "nyúl bele".  Török Gábor polgári jogász szerint ezt az állam nem teheti meg. Véleménye szerint törvényben azt lehet előírni, hogy mekkora legyen a vételi és az eladási árfolyam közti különbség. Ez jelenleg eléri a 15 százalékot is, és ha a törvény arra kötelezi a bankokat, hogy elégedjenek meg 2 százalékos árrássel, akkor a szerződésekhez nem kell hozzányúlni. Ekkor már csak egy probléma van: a visszamenőleges hatály − mutatott rá Török Gábor −, az új szerződésekre ugyanis akkortól ez a szabály lesz érvényes.
 
Lövétei István a visszamenőleges hatállyal kapcsolatban elmondta, hogy az alapvető jogelv − és az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint is − ez csak akkor lehetséges, ha az érintettre nézve kedvezőbb az új szabály, mint a korábbi volt. Egy szerződéses kapcsolatnál azonban ez nehezen elképzelhető. A bank-ügyfél kapcsolatban a középárfolyammal ugyanis a hitelfelvevő jobban, a folyósító bank ellenben rosszabbul jár.

Lövétei István felvetett még egy lehetőséget: a körülmények lényeges változása indokolhat jogszabályváltozást, ezt azonban annyira meg kell indokolni, hogy elfogadja az Alkotmánybíróság. Felvetette azt is, hogy akinek az utólagos jogszabály-módosítás miatt kára származik, kérheti ennek megtérítését a jogalkotótól.

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke pénteken elfogadhatatlannak és több ponton az Alkotmány szempontjából aggályosaknak minősítette azokat a javaslatokat, amelyeket Rogán Antal és Kósa Lajos dolgozott ki a devizában eladósodott lakáshitelesek megsegítésére.