Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Az államnak először azt kell eldöntenie, hogy milyen rossz hiteleket kíván átvenni az általa létrehozott eszközkezelő, majd meg kell keresnie azokat a piaci szereplőket, akik ezek megvásárlására pénzt adnak az eszközkezelőnek - mondta Bunna Gyula a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég igazgatója.
|
A nemzetközi tapasztalatok szerint az eszközkezelők előkészítésétől az első hitelek megvásárlásáig 6-8 hónap telik el, és ez az idő tartható Magyarországon is – derül ki a PricewaterhouseCoopers elemzéséből. Ebből egy hónap a hitelek mögött lévő ingatlanok és a hitelfelvevők nagyon alapos számbavétele, mivel így lehet csoportokat képezni a hitelekből, azokhoz pedig árat rendelni. Nem mindegy, hogy hol van a jelzálogul lekötött ingatlan, mennyi a mai ára, és a hitel felvevője, ha például munkanélküli - a képzettsége okán - mikor számíthat állandó munkára.
Az igazgató Malajzia példáján mutatta be egy eszközkezelő működését, bár a PwC 11 ilyet vizsgált. Ázsiában az 1998-as válság után hoztak létre ilyeneket, de Írországban és Törökországban egy évesek sincsenek az eszközkezelők. Malajziában a nem teljesítő adósok hitelei az összes hitel 10-25 százalékát tették ki, az idő függvényében (Magyarországon az arány 10 százalék).
Az ázsiai országban a kormány 1998 májusában döntött az eszközkezelő létrehozásáról. Minden hitelt megvizsgáltak, és csoportokat képeztek belőlük, majd a csoportokhoz árakat rendeltek. Volt – a könyv szerinti értékhez képest – 10 százalékos, és 90 százalék feletti csoport is, de az átlag 46 százalékot tett ki. Az állam éppen csak megalapította az eszközkezelőt egy minimális tőkével, utána a piaci szereplők a kezelő kötvényeit vásárolva látták el tőkével azt. Azért szálltak be a finanszírozásba, mivel a teljesen nyílt játszmában úgy kalkuláltak: a hitelek többet érnek a vételáruknál.
Az eszközök átvételét követő egy évig fizetési moratóriumot kaptak az adósok. Az eszközkezelő 5 év alatt 16 százalékos profitot ért el, amelynek 80 százaléka lett a bankoké, 20 százalék pedig az eszközkezelőnél maradt. Utána a tulajdonos megszüntette a céget.
A maláj példa hasznosítható lenne a magyar eszközkezelő létrehozásakor is, mint ahogy Írország is tanulmányozta azt - vélte Bunna Gyula. Különösen jó példa az egész rendszer transzparenciája. Nyíltan kell meghirdetni, hogy milyen hiteleket, milyen feltételekkel és áron vesz át az eszközkezelő. A magyar bankok a tanúi annak, hogy egy – az eszközkezelőről – leadott homályos interjú a következő napon akár kétszámjegyű százalékkal növeli a nem fizetők arányát – tette hozzá.
Kinyomtatom
Elküldöm
+0.53%
-1.25%