Hány százmilliárd profitot vittek ki a bankok Magyarországról?

Raiffeisen Bank befektetői konferenciáján tartott előadásában Szabó Ferenc, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese cáfolta, hogy a magyarországi bankrendszer tagjai a profit nagyobb részét kivonták az elmúlt 10 évben a Magyarországról.

Szabó Ferenc kijelentette, hogy a Magyarországon működő pénzintézetek összesen 2064,025 milliárd forint összesített profitot termeltek meg az elmúlt 10 év alatt, ebből csupán 14 százalékot, azaz 285,3 milliárd forintot vittek ki a tulajdonos hitelintézetek Magyarországról, a többit, a megtermelt profit 86 százalékát visszaforgatták a magyarországi bankszektor beruházásaiba. A vezérigazgató-helyettes számításai alapján a bankrendszer eközben csak nyereségadó formájában 444,255 milliárd forintot fizetett a költségvetésbe.

Ha csak a Raiffeisen Bankot nézzük, akkor a válság előtti utolsó jó évben, 2008-ban társasági adóként a bank 3,678 milliárd forintot fizetett be, miközben a teljes államnak befizetett adójellegű összegek 37,9 milliárd forintra rúgtak a pénzintézetnél. Szabó Ferenc úgy vélte: a bankadó bevezetése elbizonytalanítja a magyarországi hitelintézetek anyabankjait a további itteni beruházásokat illetően. Azt is tévesnek nevezte, hogy túlzottan magas volt a magyarországi hitelintézeti szektor tőkearányos nyeresége az elmúlt években. Szerinte ez megfelelt a régió átlagának, nevezetesen a 20 százalékos átlagos tőkearányos jövedelmezőségnek. A bankadó magyarországi bevezetése azonban azzal járhat, hogy ez a tőkearányos nyereségesség jelentősen csökkenhet a jövőben. Akár a felére, azaz mintegy 10 százalékra eshet vissza, ami eltántoríthatja a magyarországi bankok tulajdonosait a további itteni pénzintézeti beruházásoktól – mutatott rá a vezérigazgató-helyettes.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője előadásában kifejtette, hogy a befektetők egyelőre felemásan viszonyulnak a magyar gazdasághoz. Úgy vélik, kedvező, hogy a kormány elkötelezte magát az idei 3,8 százalékos, illetve a jövő évi 3 százalékos államháztartási deficit mellett, azonban a különböző válságadók elbizonytalanítják őket. Esély van arra, hogy Magyarország 2012-13-ban már gyorsabb növekedést produkálhat, 2015 körül már akár 4 százalékos évi ütemet is, de a befektetők egyelőre figyelik az ország gazdasági fundamentumainak alakulását – hangsúlyoztat a vezető elemző.

Az elemző szerint bár a kormány a személyi jövedelemadóban jelentős változásról döntött, a 16 százalékos egységes kulcs bevezetésétől részben a fogyasztás megemelkedését várja, ez azonban szerinte csak a gyerekes családoknál jelentkezhet. Úgy vélte, 2011-ben még nem nő jelentősen a lakosság jövedelme, így a fogyasztás sem emelkedik túlzottan, a megemelkedett jövedelmet a lakosság várhatóan korábbi adósságainak visszafizetésére fordítja. A Raiffeisen Bank legfeljebb 1 százalékos fogyasztásbővülést vár a következő évben – mondta Török Zoltán.

A Raiffeisen Bank elemzői szerint továbbra is igen erős marad a frank, ami rossz hír a svájci devizában eladósodottaknak. A svájci frank azért marad tartósan stabil és erős, mert Svájc külkereskedelmi többlete továbbra is magas, az ország gazdaságát alig érintette meg a válság, és a kelet- közép-európai országok devizában való eladósodása is a svájci frankot erősíti. A bank elemzőinek véleménye szerint a svájci frank árfolyama tartósan 200 forint fölött marad.