A világ leggyorsabban fejlődő városai – vibráló Afrika, elsöprő Ázsia

Az emberiség történetének legnagyobb urbanizációs hullámán lovagol, s 2007-ben elérte azt a jelzőbóját, amelytől fogva a világ lakosságának többsége már városban él. A 2000-es évek robbanásszerű ázsiai és afrikai városiasodása óriási üzleti lehetőségeket nyitott a befektetetők, a fogyasztási cikkekkel kereskedők és a szolgáltató cégek előtt, de egyszersmind magasra tornázta a környezeti- és társadalmi kockázatokat is.

A világ leggyorsabban növekvő városai az elmúlt tíz évben javarészt Ázsiában és Afrikában voltak. A városi lakosság 2000 és 2010 között évi 3,3 százalékos ütemben nőtt Afrikában és a Közel-Keleten, 2,7 százalékkal emelkedett Ázsiában és a pacifikus térségben, szemben a 2,1 százalékos világátlaggal. Más régiókban, különösen a fejlett országokban a városok növekedése ritkán haladta meg a 2 százalékot, régiónkban és Kelet-Európában pedig az utolsó tízéves periódusban 0,1 százalékos csökkenést tapasztaltak. De még e szerény növekedés mellett is igen jelentős lehetőségek nyíltak a fogyasztói piacokon.

Épül a metró Csengduban. Pár év alatt megapoliszok jönnek létre Fotó: cetco.com

A világ nagy részén a városi populáció növekedése természetes úton megy végbe, miközben Kínában a vidékiek beköltözése jelenti az elsődleges hajtóerejét. A növekedés eltérő demográfiai profiljai különbségeket hoznak létre a fogyasztói szokásokban is. A gyorsan növekvő városokban új üzletágak előtt nyílnak lehetőségek és kiszélesedik a kereslet az infrastrukturális és szolgáltató iparágak kínálata iránt. Az urbanizáció a fejlődő világ sok városában felerősíti a környezeti- és társadalmi- és üzleti kockázatokat – írja az Euromonitor elemzése.

A városi növekedés elmúlt tíz évének abszolút bajnoka a kínai Gunagdong tartomány fővárosa, Kuangcsou (Európában ismertebb nevén Kanton). A Hongkongtól mintegy 120 kilométerre, a Gyöngy-folyó mentén elterülő város ma már 8 millió lakost számlál, amelyből 3,3 milliót 2000 óta gyűjtött be. A második helyen a pakisztáni Karacsi áll 3,1 milliós gyarapodással, a harmadikon pedig az indiai Delhi áll lakossága 2,9 milliós növekedésével. Az első tíz helyezett mindegyike afrikai vagy ázsiai város volt.

Az ENSZ adatai szerint 324 olyan 750 ezer lakosúnál nagyobb város van a világon, ahol az elmúlt tíz évben 20 százalékosnál nagyobb lélekszám növekedést tapasztaltak. A leggyorsabban növekvő város Nigéria államigazgatási központja, Abuja volt populációjának 139,7 százalékos emelkedésével. A 324 leggyorsabban növekvő város 53,1 százaléka volt Ázsiában vagy az óceániai térségben, 24,4 százaléka Afrikában és a Közel-Keleten, 16 százaléka Latin-Amerikában a maradék 6,5 százalék jutott Európára, Észak-Amerikára és Ausztráliára. A 324-ből 84 volt kínai város. Az ázsiai-pacifikus térségben pedig összesen 378 millióval volt több a városi lakos az idén, mint tíz éve.

Afrika a gyors városiasodás ellenére a világ legkevésbé urbanizált kontinense. A kontinensen a Közel-Kelettel együtt az elmúl tíz év átlagában 3,3 százalékkal nőtt a városlakók száma, gyorsabban, mint a 2,7 százalékot produkáló Ázsia, az 1,7 százalékkal növekvő Latin-Amerika, az 1,7 százalékos emelkedést mutató Észak-Amerika, a 0,9 százalékkal növő Nyugat-Európa és a 0,1 százalékos visszaesést produkáló Kelet-Európa előtt. Latin-Amerikánál egy szóra még érdemes megállni. A városi lakosság tíz éves növekedése 18,9 százalék volt, de jelentős különbségek vannak az egyes országok között. Argentína például 11,4 százalékot tud felmutatni, ezzel szemben Guatemala 40,3 százalékos emelkedést ért el.