Az e-könyvek sorsa Magyarországon – felmérték a jelent és jövőt

@hope:

Az, hogy az értékelésükben ennyire pozitív színben tűntetik fel a tableteket és ennyire negatívban az e-könyv olvasókat az, hogy sem a kérdések sem az összehasonlító leírás még érintőlegesen sem említi az e-ink technológia előnyét az lcd-vel szemben szerintem elfogultság.
Az emberek nagy része még azt sem tudja, hogy mi az az e-ink. Mellesleg ilyen kérdést sem láttam, hogy: mit venne inkább, tabletet, e-inket, mindkettőt vagy egyiket sem?

>>Alighanem a fejlesztők meg fogják oldani, hogy könnyű, hosszú üzemidejű és természetes fényben is jól látható kijelzővel felszerelt multimédiás eszközöket dobjanak piacra.<<
Alighanem azt is meg fogják oldani, hogy egy kis chipet ültetnek a fejünkbe és azon fogunk tévézni, olvasni, játszani...
Ellenben színes vagy akár mozgóképek megjelenítésére képes e-ink prototípusokat már most láthatunk fejlesztői kiállításokon.
Amúgy meg engem nagyon hidegen hagy, hogy éppen minek fogják hívni az adott kijelzőt, ha azon kényelmesen lehet olvasni. Ha több funkciós gépekbe szerelnek ilyeneket, akkor azokat fogom venni örömmel. Én komolyan szurkoltam a Notion Ink Adam Pixel Qi kijelzővel szerelt tabletjének. Sajnos nem lett az igazi.
Afelől pedig nem is volt kétségem, hogy jóval több tablet fog gazdára találni, mint e-olvasó. Daaa... De ez sokkal inkább az eltérő igényekben gyökerezik. A tableteken nem olvasni szokás. (forrás: http://www.guardian.co.uk/technology/appsblog/2011/apr/08/tablets-mainly-for-games-survey)

>>Az e-ink egy niche market marad, ahol a "vájtszeműek" persze megtalálják majd a nekik szánt, a kis szériák miatt elég drága termékeket.<<
Két szó: Amazon Kindle. Múlt évben 7.1 milliót adtak el és jelenleg $139-ért (kb. 30e Ft) vesztegetik.

Ha jól értelmezem, akkor az e-könyv kiadás egy nagyon nagy biznisz lehet, amennyibe a ma paíralapon dolgozó könyvkiadók rájönnek, hogy itt is fontos a szép megjelenés, a szép tipográfia, és lényegében minden eladható, ami ma papíron is.
Mindennek két sarkalatos pontja van. Az egyik az olcsó olvasó, ami ma már nem álom, hiszen egyre olcsóbb és nem csak e-könyv megjelenítésére alkalmas nagy emóriával rendelkező eszközök léteznek, és megvásárolhatók.A másik a kiadók szemléletváltása, vagyis nagyon gyorsan elfelejteni a papírt, a nyomdát, és minél gyorsabban megtanúlni a szakembereknek az elektrónikus szerkesztést.Az utóbbihoz valószínűleg nem is kell túl nagy beruházás, inkább némi friss hozzáállás, az pedíg nem kerül pénzbe.Az fog nyerni, aki mindezt mihamarabb felismeri.
Könyvkiadók, lehet elgondolkodni !

Atyaman

Szerintem tévedsz az elfogultságot illetően. Ez ugyanis egy felmérés. Megkérdezték az internetezőket reprezentáló mintát, hogy mit gondolnak erről a dologról, és ez jött ki. Azaz az emberek nagyrésze inkább multifunkciós cuccot venne e-ink helyett. A gyártók pedig ki fogják szolgálni ezt az igényt. Az e-ink egy niche market marad, ahol a "vájtszeműek" persze megtalálják majd a nekik szánt, a kis szériák miatt elég drága termékeket. Alighanem a fejlesztők meg fogják oldani, hogy könnyű, hosszú üzemidejű és természetes fényben is jól látható kijelzővel felszerelt multimédiás eszközöket dobjanak piacra. A csillogó csicsamicsa ugyanis az emberek többsége számára vonzóbb, mint az egyfunkciós szürke célszezrszám. Ez van.

A nyomtatott könyvek kiadóinak körülbelül olyan jövőjük van, mint a kódexmásoló szakmának volt Guttenberg korában. A különbség annyi, hogy a középkortól eltérően most egy-két évtized elég lesz a váltáshoz (amiből már jónéhány év el is telt).

Kevesebb szó esik általában arról - pedig fontos kérdés, hogy a "könyves műfajoknak" is komoly átalakuláson kell keresztül menniük. Az interneten felnövő emberek nem fognak órákat tölteni egyetlen téma olvasgatásával. Ehhez a tényhez a szerzőknek is alkalmazkodniuk kell. Az interneten a novellák jobb esélyekkel rendelkeznek, mint a regények. Vagy például egy szakkönyvnek az elejétől a végéig egy lineáris logika mentén elkészített műnek kellett lennie, amelyben a fejezetek egymásra épültek. Ezzel szemben egy internetes szakkönyvet (lehet egyáltalán könyvnek nevezni?) úgy kell elkészíteni, hogy bárhová beleolvasva annak bármely része értelmezhető legyen az oldalon lévő linkek segítségével. Ezt a "régi szerzőknek" meg kellene tanulniuk.

Ugyanakkor az internet demokratikusabb közeg, mint a könyvszakma. Ha valaki tud írni és van némi informatikai érzéke, akkor képes publikálni a munkáit. Erre saját példákat tudok hozni. Értek a tőzsdéhez és készítettem kb. két-háromszáz oldalnyi anyagot. Mivel nem vagyok a téma "felkent szakértője", esélyem se lenne egy klasszikus könyvkiadónál. Megtanultam a weblapkészítést és az anyagot feltettem az internetre (www.tapzor.hu). A következő "könyvem" már a weblapkészítésről szól (www.webkalap.hu). Jelenleg a mínusz 3. kiadásnál tartok (félkész állapotban van), de az elkészült részek használható tudást adnak, ezért fenn vannak a neten.

Az üzleti modellen sem kell nagyon sokat agyalni (bár fejleszteni jó lenne). Én Google reklámokat tettem a weblapjaimra. Két év után úgy néz ki, hogy 10-15 év alatt fog annyit hozni, mintha egy könyvkiadó jogdíjat fizetne nekem.

Egy átlagos egyetemista egy jó tananyagból 20-30 óra alatt képes megtanulni a HTML és a CSS alapjait, amik a weblapok készítéséhez szükségesek. Vagy néhány óra alatt meg tudja tanulni egy olyan tartalomkezelő rendszer használatát, amely alkalmas könyv publikálására. Ha egy fiatal, jó tanulási képességekkel rendelkező ember ma írni akar, akkor könnyűszerrel elsajátíthatja azokat az ismereteket, amelyek segítségével publikálhatja művét.

Ebben az új világban a könyvkiadóknak ki kell találniuk, hogyan tudnak olyan minőségi tartalmat készíteni, amelyhez általában a szerzőn kívül lektorok, szerkesztők, stb. szükségesek. Ha nem képesek rá, akkor a kódexmásolók sorsára jutnak.

A hardvergyártók folyamatosan dolgoznak azon, hogy a papír semmilyen szempontból se lehessen versenyképes alternatíva.

Már a cikk elején a szemöldököm ráncoltam. 126,000 hazai internetezőnek van e-könyv olvasója? Ennek még a felét is nehezen tudnám elhinni, de legyen.
Fura módon egy kérdést sem láttam arra irányulni, hogy hányan tudják mi az az e-ink technológia és hányan láttak már ilyen kijelzőt testközelből. E nélkül a tájékozottság nélkül születnek az ilyen és ehhez hasonló megállapítások:

"…Ezzel szemben a táblagépek multifunkciós eszközök, amelyek alkalmasak internetezésre, zenehallgatásra, képnézegetésre, de akár e-könyvek olvasására is."
"Másrészt az e-könyv olvasók iránt támasztott elvárások jelentős része a tabletek előretörését sejteti, mivel ott mindössze az akkumulátor üzemideje a sarkalatos pont, melynek megoldása rohamléptekkel halad előre."

Tehát akkor az nem is sarkalatos pont, hogy egy tablettel nem lehet kiülni a szabadba egy padra olvasni, míg egy e-inkkel meg igen. Ahogy az sem, hogy egyeseknek zavarja a szemét a háttérvilágítás és a képfrissítés miatti villódzás. Ezek annyira lényegtelen pontok, hogy nem is kellett őket megemlíteni az e-olvasóktól elvárt funkciók közt. Vagy úgy egyáltalán a cikkben bárhol. És, hogy az olyan egyéb apróságokat ne is említsem, mint a készülékek súlya.

A cikk végére pedig már teljesen kilógott a lóláb a tablet felé való elfogultságról. Ahhoz képest, hogy egy felmérésnek pártatlannak kéne lennie… na, mindegy.

@Trombi:
>>Az e-könyv hatalmas lehetőség. Például arra, hogy a könyvszakma teljesen visszaszoruljon.<<
Könyvszakma alatt kit értesz? A könyvpalotákat? A 40-60%-os árréssel dolgozó terjesztőket? Mert az ő visszaszorulásuk túlzottan nem zavarna.

>>A nyomtatott könyv még évekig népszerűbb és olcsóbb lesz.<<
Népszerűbb? Egy jó darabig még igen. Olcsóbb? Már most sem az.

>>És mivel Magyarországon vagyunk a legfontosabb szempont, ami a nyomtatott könyv mellett szól, hogy sokkal kisebb a valószínűsége a lopásnak!<<
Miért? Máshol nem? Amerikában, ahol robbanásszerűen nő az e-könyves piac talán nem így van?

>>Tehát amint elérhető lenne egy e-könyv, már másolnák is le, vagyis aki dolgozott vele pl. megírta, szellemi terméket hozva létre, az szinte egy fillért sem látna belőle, hiába lenne népszerű.<<
Rossz hírem van. Már most is elérhetőek a bármi nemű érdeklődésre számító könyvek. Csak a jelen helyzetben 100%, hogy egy fillért nem lát belőle senki. A kalózkodás elkerülhetetlen, de megfelelő árazással, kényelmes szolgáltatással és jó minőségű tartalommal lehet ellene védekezni. Csak úgy mellékesen említeném meg, hogy a jelenleg megvásárolható magyar e-könyveket nem láttam felbukkanni illegális helyen.

>>Na ezért és az e-olvasók ára miatt várat a nagy áttörés.<<
Ez azért ennél kicsit összetettebb kérdés :-)