Deloitte: nem lesz több pénz kutatásfejlesztésre

A cégek egyelőre nem tervezik, hogy jelentős mértékben növelik a kutatás-fejlesztési ráfordításaikat, miközben a Deloitte felmérése szerint a vállalati szektor bevonása elengedhetetlen ahhoz, hogy 2020-ig teljesülhessen az a kiemelt kormányzati cél, miszerint Magyarország GDP-arányos k+f ráfordítása 1 százalékról 1,8 százalékra emelkedjen.

A Deloitte Zrt. első alkalommal, közel ötszáz, Magyarországon működő közepes- és nagyvállalat megkérdezésével készített, kedden közölt felmérése szerint a szabályozási környezet változatlansága mellett a k+f tevékenységet folytató vállalkozások közel háromnegyede várhatóan nem fogja növelni ilyen jellegű ráfordításait az elkövetkező években, míg csökkentésüket 9 százalékuk tartja elképzelhetőnek.

A vállalatok Magyarország és Lengyelország esetében jellemzően átlagosan az árbevétel 0,9 százaléka alatti összeget, Szlovákiában és Romániában az árbevétel 0,9-3 százaléka közötti összeget, míg Horvátországban és Csehországban 3 százalék feletti összeget fordítottak kutatás-fejlesztési tevékenységükre. A regionális összehasonlításból az is kitűnik, hogy a magyar vállalkozások látszólag kevesebbet költenek k+f-re a régió más országaiban működő cégekhez képest. Ez azt is sugallja, hogy ezen vállalkozások k+f ráfordításainak növelésében, ösztönzésében van lehetőség a jövőre nézve. Másrészt rámutat arra is, hogy a tényleges k+f ráfordítás meghaladhatja a cégek által ismert és bevallott ráfordítást, de ezek kimutatása gyakran nehézségekbe ütközik a Deloitte szerint.

A közlemény idézi Márkus Csabát, a Deloitte kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletág igazgatóját, aki elmondta, a nemzetközi tapasztalatok szerint az egyes országokban működő cégek k+f költését összességében a közvetlen, vissza nem térítendő támogatások befolyásolják, amit az adókedvezmények, a versenytársak fokozott k+f aktivitása és a megfelelő szakképzettségű munkavállalók rendelkezésre állása követ.

Ugyanakkor a Deloitte által készítette Vállalati K+F Jelentés 2011 kimutatta, hogy átlagosan a cégek 35-40 százaléka ismeri a pályázati lehetőségeket. A pályázati támogatásokat a válaszadók alig 10 százaléka vette igénybe, aminek okát a pályázatokat ismerők alapvetően abban jelölték meg, hogy cégpolitikából, illetve üzleti filozófiából adódóan nem vesznek igénybe pályázati támogatásokat. Korlátozza a k+f pénzek igénybevételét az egyes pályázatok esetében elvárt új munkavállalók felvételének feltétele is, de gyakori akadály az is, hogy egy k+f projekt eredménye és létszámigénye több évre előre nehezen tervezhető.

A közlemény szerint a pályázati lehetőségekhez képest az adókedvezmények ismertsége jóval nagyobb volt a megkérdezettek körében: a vállalatok 70 százaléka jelezte, hogy ismeri az adókedvezményeket, ezen belül az egyes adó- és adóalap-kedvezmények ismertségének mértéke 35-90 százalék közötti.