Szomorkodni akar? Ismerkedjen meg a munkaerő-piaci helyzettel!

Az Orbán-kormány hatalomra kerülésekor, tavaly májusban 3,756 millió munkahelyet számláltak Magyarországon. A miniszterelnök ígérete szerint tíz év alatt, azaz 2020 májusáig el kellene érni a 4,756 milliós számot. De ez egyelőre mind távolabbinak tűnik, mert a mögöttünk lévő tizenkét hónapban 13 ezerrel csökkent az álláshelyek száma, így attól, ahol időarányosan tartanunk kéne, több mint 115 ezerrel el vagyunk maradva.

Ez nem is csoda, tekintettel arra, amit Czomba Sándor a területért felelős államtitkár mondott a minap, aki a foglalkoztatáspolitika egyik legsúlyosabb problémájának nevezte, hogy napjainkban a munkanélküliek és az inaktívak táborában közel 900 ezer olyan ember van, akiknek semmiféle szakképzettsége nincs. Következésképpen ennyi embernek alig van esélye, hogy álláshoz jusson. Ezeknek az embereknek a száma nem változott jelentősen, így amikor az év elején minden eddiginél magasabbra emelkedett a munkanélküliségi ráta, valószínűleg nem ők tehettek róla. A foglalkoztatási ráta tartósan alacsony szintjéhez viszont erőteljesen hozzájárulnak. Ahhoz, hogy ezen javítani lehessen e képzetlen és állástalan réteget kellene felszámolni nm csak közmunkaprogramok indításával, hanem olyan képzésekkel, amelyek a piaci alapú foglalkoztatásukat is lehetővé teszi.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, áprilisi jelentése azonban már arról számol be, hogy az újonnan megjelenő munkaerőigény egy hónap alatt több mint harmadával emelkedett. Áprilisban 64,8 ezer új álláslehetőséget jelentett be 16,2 ezer munkáltató. Az előző év azonos időszakához képest 45,9 százalékkal (20,4 ezer darabbal) emelkedett az új állások száma. A legtöbb új állásbejelentés Borsod-Abaúj-Zemplén (8,0 ezer darab), Szabolcs-Szatmár-Bereg (6,4 ezer darab) megyéből és Budapestről (5,8 ezer darab) érkezett. Az előző hónaphoz képest négy megyében (Somogy, Fejér, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) következett be több mint 80 százalékos emelkedés az új állások számában, Jász-Nagykun-Szolnok megye kivételével mindenütt gyarapodott a számuk. Az előző év áprilisához képest minden megyében nőtt az állások száma. Hasonlóan az előző hónaphoz a legnagyobb mértékű egy év alatti növekedés Fejér és Baranya megyében zajlott le, mindkét esetben megháromszorozódott a munkaügyi központokhoz bejelentett állások száma, ami nagyrészt a támogatott munkaerőigények megugrásának a következménye.

Az újonnan bejelentett állások 30,5 százaléka volt nem támogatott álláshely, 69,5 százalékát pedig valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretén belül kínálták a munkáltatók, tavaly áprilisban ez az arány 42,7 százalék, illetve 57,3 százalék volt. Azaz a piaci alapon létrejövő álláshelyek aránya egy év alatt drasztikusan csökkent.

Négy megye (Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) kivételével áprilisban a támogatott állások voltak túlsúlyban. Közülük a legmagasabb 90,8 százalékos arányt Nógrád megyében regisztráltak. Áprilisban a bejelentett nem támogatott állások száma 19,7 ezer darab volt, ami az előző hónaphoz képest 39,2 százalékos (5,6 ezer darabos), az előző év azonos időszakához képest pedig 4,0 százalékos (0,8 ezer darabos) növekedést mutatott. A legtöbb új nem támogatott álláslehetőséget Budapesten (2,7 ezret), Győr-Moson-Sopron megyében (2,5 ezret) és Zala megyében (1,8 ezret) kínálták a foglalkoztatók. Említésre méltó az előző hónaphoz képest Baranya megyében történt növekedés, ahol közel háromszorosára nőtt az újonnan bejelentett álláslehetőségek száma.

A nem támogatott új állások legnagyobb részét, egyaránt 12,1 százalékát az egyéb gazdasági szolgáltatás és az építőipar, 6,9 százalékát a mezőgazdaság, 6,8 százalékát a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és 6,4 százalékát az élelmiszer, italgyártás területéről jelentették be a munkáltatók. Az új támogatott állások száma áprilisban 45,1 ezer darab volt, ami egy hónap alatt 28,7 százalékkal (10,1 ezer darabbal), 2010. áprilishoz viszonyítva pedig 77,2 százalékkal (19,6 ezer darabbal) emelkedett.

A legtöbb újonnan bejelentett támogatott állást a tárgyhónapban Borsod-Abaúj-Zemplén (7,1 ezret) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (5,7 ezret) kínálták a munkáltatók. A legnagyobb mértékű relatív növekedés Tolna és Fejér megyében következett be, ahol több mint kétszeresére bővült az új állások állománya egy hónap alatt. Az előző év azonos hónapjához viszonyítva minden megyében emelkedett a támogatott álláshelyek száma, a legkiugróbb változás Fejér és Baranya megyében volt, ahol több mint négyszer több álláshelyet jelentettek be a tárgyhónapban.

A támogatott munkalehetőségek 88,4 százaléka közjellegű és 9,6 százaléka bérjellegű foglalkoztatásra vonatkozott idén áprilisban. A hónap folyamán összesen 108,7 ezer állás állt rendelkezésre a közvetítéshez ebből a zárónapon 50,0 ezer állás maradt betöltetlen.