Mintegy másfélszáz kisvállalat részesülhet a gazdaságpolitikai szempontokból fontos szektorokba befektetni kívánó Széchenyi Tőkebefektetési Alap forrásaiból a következő öt év során. A hazai kis- és középvállalati szektor helyzetét vizsgáló felmérések szerint egyértelműen hiánypótló szerepű alap már a nyár folyamán kampányt indít azon vállalatok felkutatására, amelyek érdemesek a közvetlen tőkeoldali támogatásra.

Az alap kezelőjének ígérete szerint elsősorban nem csak a sztáriparágak nagy növekedési potenciállal kecsegtető üstököseit keresik, hanem azokat a vállalkozásokat, melyek célzott tőkejuttatás révén növekedési pályára való visszaterelése mellett gazdaságpolitikai érvek is szólnak.

Csuhaj V. Imre. Nem titkoltan gazdaságpolitikai eszköz
©

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából piaci hiányelemzés készült, hogy feltárják és elemezzék a magyarországi kis- és középvállalkozások tőkefinanszírozásának helyzetét. Az elemzés eredménye szerint rés mutatkozik a Magyarországon működő, több éves múltra visszatekintő kis- és középvállalkozások tőkeigénye, valamint a rendelkezésre álló tőkekínálat között. Ezeknek a vállalkozásoknak a növekedési és munkahely-teremtési képességének helyreállítása kulcsfontosságú feladat a jövőre nézve.

A hazai vállalkozásoknak a specifikus finanszírozási igénye tette szükségessé egy új tőkebefektetési kezdeményezés megszületését. Az Új Széchenyi Terv ezért rendelkezik a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (egykori munkanevén: Regionális Tőkebefektetési Alap) létrehozásáról, és annak a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. általi menedzseléséről.

Az Alap célja, hogy minimálisan 100 000 maximálisan 500 000 euró értékű tőkebefektetést hajtson végre, adott esetben további, a juttatott tőkéhez képest maximum 25 százalékot kitevő kölcsönnel is megfejelve. Az alap részesedése az így támogatott vállalatban 25 és 50 százalék között optimális. A részesedés megszerzését követően az Alap pénzügyi befektetőként működik, azaz döntésekben való részvétele elsősorban az Alap által adott tőke (és kölcsön) célkitűzéseknek megfelelő felhasználása ellenőrzésére, illetve a tervezett kilépés feltételeinek biztosítására korlátozódik.

Az alapkezelő célul tűzte ki, hogy a rendelkezésére álló forrást az ország 7 régiójában egyenletesen fektesse be, 120 és 150 közötti projektet indítva 2015 végéig. Befektetési politikájának célpontjai olyan vállalatok, amelyek számottevő piaci pozícióval rendelkeznek, a tőkejuttatás révén termék-, kapacitás-, vagy piacfejlesztés valósul meg, ami megrendelésekkel is alátámasztható. Fontos, hogy az adott vállalkozás jelentős foglalkoztató legyen az adott településen, vagy kistérségben, 2 évnél régebb óta folytasson tevékenységet, gazdálkodása legyen rendezett. A befektetési kihelyezésekre javaslatot tevő alapkezelő fontos szempontként tartja számon a tőkejuttatás révén potenciálisan tovagyűrűző gazdaságpolitikai hatásokat is. „Az alap nem titkoltan egy gazdaságpolitikai eszköz: a tőkejuttatás sikerét nem kizárólag az adott részesedés magas megtérülésével mérjük, hanem a közvetett multiplikatív előnyöket is el kell érjük.” – mondta Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságának elnöke. „Tevékenységünk ugyanakkor jól integrálódik az egyéb piaci finanszírozási formák közé, keressük az együttműködést más forrásokkal is, hiszen az alap célja, hogy idővel visszaterelje az önálló gazdálkodás és forrásszerzés terepére a vállalkozásokat.”

Míg ezek a vállalkozások alapvető fontosságú gazdasági és foglalkoztatási szerepet töltenek be közvetlen környezetükben, viszonylag alacsony a növekedési potenciáljuk, alultőkésítettek, életkoruk és az iparág, amelyben működnek, gyakorlatilag elérhetetlenné teszi számukra a kockázati tőke bevonását, vagy a kereskedelmi bankokon keresztül elérhető hitelből történő finanszírozás lehetőségét.  Az e körbe tartozó vállalkozások nagyrészt családi tulajdonban vannak, melyek hosszútávra tervezik tulajdonrészük megtartását.

A gazdasági világválság nyomás alá helyezte a kereskedelmi bankok likviditását is. A bankok erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy csökkentsék kitettségüket, kiváltképp az olyan szektorokban, amelyeket legsúlyosabban érintett a válság. Míg a KKV-k teljes hitelállománya 2008 végén 4 142 milliárd forint volt, addig 2009. december 31-ére ez az állomány 9 százalékos csökkenéssel 3 753 milliárdra esett vissza – állapítja meg a tanulmány. A KKV-k helyzetének romlását jól tükrözi az is, hogy a felszámolások száma rendre kétszámjegyű mértékben növekedett az elmúlt években.

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
Hirdetés

Új lendület a magyarországi KKV-knak (x)

Tovább bővítette az Erste Bank a nála elérhető Széchenyi Kártya Program keretében elérhető hitelek körét. Az akár 25 millió Ft-os hitelkeretű Széchenyi Kártya Folyószámlahitel mellett, immár a Széchenyi Forgóeszközhitel is elérhető maximálisan 25 millió Ft kerettel.

MTI Vállalkozás

Százmillió eurós EIB-hitelkeret kkv-knak

Elsősorban kis- és középvállalatok (kkv) kisebb volumenű projektjeinek finanszírozására biztosít újabb 100 millió eurós hitelkeretet az Európai Beruházási Bank (EIB) az MKB Banknak, a konstrukció az energiával, környezetvédelemmel, infrastruktúrával, tudásalapú gazdasággal, iparral és szolgáltatásokkal összefüggő beruházásokhoz is igénybe vehető.

MTI Gazdaság

Optimisták a kis- és középvállalkozások

A kis- és középvállalkozások (kkv) negyede számít versenyhelyzetének javulására, a többség pedig változatlan versenypozícióval számol a következő egy évre - közölte legutóbbi kkv kutatásának eredményeit a K&H Bank kedden.